A távkapcsolatnak nem csak hátrányai, hanem szerencsére előnyei is vannak, amikre persze nehéz figyelmet fordítani, ha éppen nagyon távol van a kedves. Mindenképpen fontos átgondolnod a legfontosabb szempontokat, mielőtt igent mondasz egy ilyen nehéz viszonyra.
Manapság egyre többen kényszerülnek távszerelembe, aminek főleg a külföldi munkavállalás az oka. Javarészt a család férfitagjai indulnak szerencsét próbálni a nagyvilágban, a nők ragaszkodnak a nehezen megszerzett álláshoz, illetve sok esetben a közeli rokonok, barátok, esetleg a gyermekek azok, akik röghöz kötik a szülőket.
Mik az előnyök?
A távkapcsolat legalapvetőbb előnye, hogy megfelelő kommunikáció mellett hosszútávon működtetheti a szerelmet. Amikor nincs mellettünk a kedvesünk minden nap, akkor nem kell elviselnünk azokat a hétköznapi apróságokat, amik felett csak rövid ideig tud mindenki szemet hunyni. Sokkal nagyobb türelemmel közeledünk a másik felé, amikor végre együtt tudunk lenni, hiszen nem foglalkozunk az említett butaságokkal, rossz szokásokkal, csak a puszta jelenlétének örülünk, eltekintünk a hibáktól, bosszúságoktól.
Amikor a felek távol vannak egymástól, egyetlen módjuk nyílik szerelmük kifejezésére, mégpedig a beszélgetés. Sajnos hátrány, hogy nem tudjuk állandóan megölelni a másikat, nincs rá mód, hogy folyton odabújjunk hozzá, ki kell mondanunk, mi érzünk. Ez utóbbi nagyon ritkán szerepel az „átlagos” kapcsolatokban, sokan egy puszival elintézik a reggeli köszöntőt, és szinte sosem használják a kapcsolatépítő varázsszavakat, míg a távkapcsolatban élők erre egyenesen rá vannak kényszerítve. Nagyon elmélyítheti a viszonyt, ha folyton beszélünk a másiknak gondolatainkról, érzéseinkről, élményeinkről, jövőbeli terveinkről.
A távkapcsolatban élők egyszerre szinglik és monogámok, mindkét életvitelt folytathatják. Persze nem arról van szó, hogy minden távszerelem nyitott kapcsolat lenne, de amikor külön vagyunk a szerelmünktől, akkor akarva, akaratlanul magunkra koncentrálunk. Többet pihenünk, olvasunk, szépítkezünk, edzünk, bulizunk a barátnőinkkel, míg a várva várt, együtt töltött időben felsőfokon turbékolunk a szerelmünkkel. Sokak életében nincs meg ez a két véglet, ezért van az, hogy idővel a hosszú kapcsolatokban besokallnak az emberek, unalmasnak, kötöttnek érzik az életüket. Távkapcsolatban ez jóval ritkább esetben jelentkezik, de legalábbis garantáltan később.
Melyek a nehézségek?
Távkapcsolat esetén a nehézségi ranglista élén áll a bizalmatlanság, féltékenység megjelenése. Mindkét félnek nagyon szerelmesnek kell lennie ahhoz, hogy egy ilyen viszony működhessen, el kell fogadni, hogy a másik kezébe helyezzük a boldogságunkat. Bár tény, hogy mindenki életében felbukkanhat egy új nagy ő, nagyobb esély van a félrelépésre, illetve az új élet kialakításának igényére akkor, ha heteken, hónapokon át több ezer kilométer furakodik a szerelmespár közé.
Egyeseknek kifejezetten nem való a távkapcsolat, sokan érzik úgy, hogy egy napot sem bírnak ki a másik nélkül, nemhogy egy hónapot. Ők inkább szenvednek most és azonnal a kínzó szakítással, minthogy néhány hétre redukálják a párkapcsolatukat. Tény, hogy ha nincs mód az együttélésre, a másik valódi személyiségének megismerésére, akkor aggasztó lehet a gondolat, mely szerint évek múltán derül csak ki, képesek vagyunk-e jó csapatot alkotni. Mint írtuk, aktuálisan előny, hogy nem idegesít minket a másik fél esetleg bosszantó tulajdonságaival, viszont ez később, amikor a távkapcsolat komolyra fordul, előtérbe helyeződik. Ekkor pedig már nem biztos, hogy tolerálni tudjuk a problémákat, gondokat, s akkor úgy érezzük, hogy elvesztegettünk egy csomó időt, ami úgy tűnik, több szenvedéssel és lemondással, mint boldogsággal járt.
Mit gondolj át?
Ideig-óráig minden párkapcsolat működhet távszerelemként, a kérdés az, látjátok-e az út végét, azt a szerencsés kimenetelt, amikor ténylegesen együtt lehettek, vagy szó sincs ilyesmiről. Utóbbi esetén érdemes minél előbb a fájdalmas szakítást választani, hiszen végső soron az az élet rendje, hogy a szerelmünkkel keljünk, feküdjünk, családot alapítsunk, együtt öregedjünk meg. A végletekig képtelenség fenntartani egy kizárólag érzelmekre alapuló viszonyt, szükség van a fizikai kontaktusra, az előrelépésre, a közös fejlődésre. Ha erre a megállapodásra van esély, akár úgy, hogy te mész külföldre, akár úgy, hogy a párod költözik véglegesen haza, akkor megéri kitartani.
Szabó Böbe írása
