Notice: Undefined index: full in /var/www/lifemagazin.hu/wp-includes/media.php on line 215

Notice: Undefined index: full in /var/www/lifemagazin.hu/wp-includes/media.php on line 216

Notice: Undefined index: full in /var/www/lifemagazin.hu/wp-includes/media.php on line 217

Notice: Undefined index: full in /var/www/lifemagazin.hu/wp-includes/media.php on line 218

Notice: Undefined index: full in /var/www/lifemagazin.hu/wp-includes/media.php on line 215

Notice: Undefined index: full in /var/www/lifemagazin.hu/wp-includes/media.php on line 216

Notice: Undefined index: full in /var/www/lifemagazin.hu/wp-includes/media.php on line 217

Notice: Undefined index: full in /var/www/lifemagazin.hu/wp-includes/media.php on line 218

Notice: Undefined index: full in /var/www/lifemagazin.hu/wp-includes/media.php on line 215

Notice: Undefined index: full in /var/www/lifemagazin.hu/wp-includes/media.php on line 216

Notice: Undefined index: full in /var/www/lifemagazin.hu/wp-includes/media.php on line 217

Notice: Undefined index: full in /var/www/lifemagazin.hu/wp-includes/media.php on line 218

… ami az élethez kell!

Kezdőoldal Kiemelt Mindennapos stresszek és a megoldások

Mindennapos stresszek és a megoldások

Mi okozza a stresszt? A stressz a nem megfelelő szintű terhelés következménye. Mindenkinek más a tűrőképessége, de amikor önmagunkhoz mérten szervezetünk már képtelen alkalmazkodni, rugalmasan elviselni a fokozott terhelést, akkor a testben, az idegrendszerben elváltozás lép fel. A stressz egyfajta lenyomatot hagy a szervezetben, ami mindaddig ott marad, amíg azt valami fel nem oldja. Még ha látszólag nem is emlékszünk rá, hatása él bennünk. Épp ezért a stressz kipihenése, az egyensúly helyreállítása sok időbe telik. Túlterheltnek, erőtlennek érezzük magunkat, az események túlélésére, nem pedig kreatív megoldására törekszünk. A stressz okozta „kiégés” nem csak egy üres szó. Az orvostudomány is jól ismeri ezt a jelenséget. A stressz azonban nem csak az örökké rohanó emberek számára jelent gondot. Akit nem ér elegendő inger, aki egyhangú, unalmas életet él s emiatt folyvást elégedetlen, ezért feszültséggel éli meg mindennapjait, az szintén hajlamossá válik a különböző, stresszel összefüggő betegségekre. Sok ember nehezen találja meg az egyensúlyt a túl sok és a túl kevés izgalom között. Energiáinkat munkákba, hivatásunkba öljük, tökéletességre és nagy célokra törekszünk.

Napi stresszfokozó életesemények, helyzetek: házasság, válás, új munkahelyre való belépés, magány, családi viták, pénzügyi nehézségek, rossz időbeosztás, rossz egészségi állapot, önbizalomhiány, irreális célkitűzések, állandó megfelelési kényszer, stb.. Most biztosan mindenki azt gondolja, hogy emberek vagyunk és szinte nap, mint nap ki vagyunk téve a stresszhelyzeteknek. Ez valóban így van, ráadásul csaknem minden, ami az életben adódik, stresszforrássá válhat. Hogy miként hatnak ránk az egyes helyzetek, az attól is függ, hogyan gondolkodunk róluk, és képesek vagyunk-e befolyásolni őket. Mindannyiunk életében adódnak sorsfordító válságok, ilyen a válás, a különköltözés, valamely közeli családtagunk halála, de ide tartozhatnak a vizsgák, az anyagi gondok, a családi, munkahelyi, párkapcsolati konfliktusok is. Ha ismerjük és rájövünk ezekre a stresszforrásokra, akkor felvértezhetjük magunkat a válságokkal szemben.

Melyek az általános és a leggyakoribb stressztünetek az életben?

Általában a stressz első és egyben utolsó jele a fáradtság. Ha ez az állapot régóta fennáll, és nem tudjuk kipihenni, akkor még ha nem is jelentkezik semmilyen más tünet, veszélyben forog testi és lelki egészségünk.
Viselkedésbeli tünetek: hirtelen jövő, fokozott étvágy, dohányzás vagy alkoholfogyasztás, ideges szokások (körömrágás), kiabálás, szitkozódás, kritizálás, utasítgatás, tettlegesség, munkába temetkezés, érzelmek elfojtása, agresszió, alvászavarok, az ember több dolgot csinál egyszerre, elvégezetlenül hagyja a feladatait, túl gyorsan vagy túl hangosan beszél.
Testi tünetek: fáradékonyság, fejfájás, álmatlanság, izomfeszültségek, mellkasi fájdalom, magas vérnyomás, szívproblémák, remegés, émelygés, bőrproblémák, hasi görcsök, gyomorfekély, hűvös végtagok, verejtékezés, gyakori meghűlések, allergia, asztmás rohamok, menstruációs zavarok.
Érzelmi tünetek: idegesség, szorongás, félelem, depresszió, indulat, aggodalom, ingerlékenység, szomorúság, türelmetlenség, harag, ellenségeskedés, izgatottság, reménytelenség, csökkent munkakedv és nemi vágy.
Szellemi tünetek: a koncentráció és a memória romlása, feledékenység, zavarodottság, döntésképtelenség, a humorérzék elvesztése.

A megfelelő vitamin segíthet, hogy leküzd a stresszt!

Hogyan tudunk saját magunkon segíteni a stresszhelyzetekben, a test-lelki-szellemi egyensúlyunk helyrehozatalában?
A feszült idegállapot pszichés és pszichoszomatikus betegségek forrása lehet, ezért nagyon lényeges a megelőzés. Meg kell tanulnunk kezelni a stresszt, oldani a bennünk felgyülemlő feszültséget, ha már elkerülni nem tudjuk. Fontos, hogy felismerjük az adott stresszhelyzetet és tudjuk azt uralni, kezelni. Nézzünk szembe önmagunkkal. Ha baj van, merjünk segítséget kérni másoktól. Mi is figyeljünk oda a környezetünkben élő emberekre is, ha szükséges mi is tudjunk segíteni. Amikor bajban vagyunk, a másik ember együttérzése a legnagyobb segítség, amit kaphatunk. Ezért áldozzunk időt és figyelmet a családunkra, barátainkra, emberi kapcsolatainkra. Az a vigasz, támogatás és sok-sok jó tanács, melyet a tiszteletünket és szeretetünket élvező emberektől kapunk, mindennél többet ér.  Merjünk önmagunk lenni. Mindenkinek vannak jó és rossz tulajdonságai. Ha belenyugszunk, hogy nem vagyunk tökéletesek, ha elfogadjuk hétköznapi gyarlóságainkat, akkor jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben. Legyünk büszkék az értékeinkre, azokra a sajátos jellemvonásokra és képességekre, amelyek megkülönböztetnek másoktól. Tanuljuk meg, hogyan „eresszük szélnek” pusztító gondolatainkat és indulatainkat, mielőtt felgyülemlenének bennünk. Valahányszor stresszkeltő helyzetbe kerülünk és észrevesszük, hogy kezdünk kijönni a sodrunkból, álljunk meg egy pillanatra és vegyük kézbe a dolgokat. Ennek az eléréséhez forduljunk a jóga, a meditáció és a különböző légzőgyakorlatok nyújtotta lehetőségekhez. Ezek által képesek leszünk igazán odafigyelni önmagunkra, megtalálni belső egyensúlyunkat és pozitívan gondolkodni.

A változás erejének súlya: Csak rajtad múlik minden
Ha leadunk néhány fölösleges kilót, vagy másként kezdünk el öltözködni, új frizurát, sminket választunk, a környezetünk más szemmel néz ránk, ami erősíti az önbecsülésünket. Ezért szükséges beilleszteni a „heti tornát”, ami testileg, lelkileg erősít, felfrissít bennünket. Mindenki megtalálhatja azt a fajta mozgásformát, ami neki a legideálisabb. Ha valaki nem szeret tornázni, biciklizzen, fusson, járjon táncolni. A tánc nagy energiákat tud megmozgatni bennünk, amely által bátrabbak, vidámabbak, erősebbek, nőiesebbek és így egészségesek, harmonikusak lehetünk. A torna, tánc kimondottan segít abban, hogy a napi, heti feszültségeket, levezessük. Ha pedig úgy érezzük, hogy másfajta változásra van szükségünk, akkor azt merjük meglépni, mert saját magunkért tesszük, ami szintén stressz csökkentő tényező.

Szervezés. Sokan, beleértve magamat is, állandó időhiányban szenvedünk. Sok mindent szeretnénk megtenni, megtanulni, átélni, ott lenni, részt venni benne. Be kell látnunk, hogy mindez nem fér bele a napi 24 órába. Ha pedig ellene vagyunk ennek a napi 24 órának, akkor azt lereagálja a szervezetünk és első sorban a stresszel. Tanuljuk meg az időnket, életünket megszervezni, beosztani. Kevésbé szorít a munka, ha mindent előre megszervezünk. A listák, időbeosztások, előjegyzési naplók, a fontossági sorrendek csökkentik a káoszt, a zűrzavart és legfőképpen a stresszt. Logikusan gondoljuk át problémáinkat, és vessük papírra a különböző megoldásokat. Tartsunk olykor szünetet, vegyük számba mit végeztünk és gondoljuk át, miként tehetnénk örömtelibbé a tevékenységünket. A pihenés kifizetődik, nemcsak közérzetünk javul tőle, munkánk is hatékonnyá válik.

Stresszmentes étrend. Kétségtelen, hogy étrendünk megváltoztatásával fokozhatjuk szervezetünk stresszel szembeni ellenálló képességét. Sütemények és krémek helyett együnk gyümölcsöt. Friss vagy aszalt gyümölcsöt öntsünk le natúr joghurttal és édesítésképpen csurgassunk rá mézet. Tavasszal a szervezetünknek igazi energiabomba lehet egy nagy pohár frissen facsart narancslé, vagy egy gyümölcsös smoothie.

Fitoterápia: Stressz kiváltotta helyzetekben nyúljunk a fitoterápiás „segítőkhöz”. Fogyasszunk idegerősítő, nyugtató gyógynövényekből készült teákat, mint az orbáncfű, citromfű, macskagyökér, levendula, édeskömény, kamilla, ginzeng.

Aromaterápia: A masszázsolaj oldja a feszültséget, felpezsdíti a vér- és nyirokkeringést, ezáltal frissít, ellazít, és mindemellett nyugtat. A fürdővíznek is nyugtató, pihentető hatása van, különösen ha néhány csepp levendula és citromfű olajat is adunk hozzá.

Szépségápolás: Sajnos a stressz jelei elég gyorsan megmutatkoznak külsőleg is, ezt bőrünkön különféle bőrpanaszokként, bőrelváltozásokként vehetjük észre. Ebben az időszakban fordítsunk több figyelmet a bőrünk ápolására, tisztán tartására. Elegendő alvással sokat segíthetünk a bőrünk egészséges állapotán. Bőrnyugtató és- puhító krémeket használjunk az arcunkra, nyakunkra, sőt kezeinkre is. Hajunk egészséges állapotát is befolyásolja a stresszes életmód. Ilyenkor gyengéden fésüljük át a hajunkat. Ha lófarokba kötjük, ne fogjuk össze túl szorosan, ne használjunk túl szoros csatot és fésűt.

Mérlegeljünk. A mai rohanó világunkban lehetetlen a „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás” egyensúlyát megvalósítani. Erre nem is biztatok senkit, mivel ezt képtelenség lenne megvalósítani. Viszont fontos, hogy mérlegeljünk. Minél több időt töltünk más emberek társaságában, annál fontosabb, hogy néha egyedül is legyünk. Ilyenkor aludjunk, olvassunk olyan könyveket, melyekre már régóta vágytunk. Hallgassunk kellemes zenét, vagy főzzünk-süssünk magunknak valami finomat, ami által a boldogsághormonjaink felszabadulhatnak. Álljunk meg olykor egy pillanatra, hogy pihenjünk, ábrándozzunk, játsszunk, vagy csak egyszerűen „lopjuk a napot”. Néha a lustálkodásra is szükségünk van, mivel felüdül a testünk és a lelkünk, szervezetünk új energiával töltődik fel, így védekezőbbek és szívósabbak leszünk a stressz ellen is.

Masszírozzuk naponta a fejbőrt a jobb vérkeringés érdekében.
Ha a fentiekben leírtak csak egy részére is odafigyelünk és használjuk, megfogadjuk, élünk vele, beleépítjük a hétköznapjainkba, akkor a testünk-lelkünk-szellemünk is épp úgy fog kinyílni, egészségessé válni, leküzdve a napi stresszhelyzeteinket, ahogy a tavasz is csodálatosan egyik napról a másikra megmutatja nekünk, színes, kinyíló ruházatát, szépségét, erejét. Így mi is egészségesen, harmonikusan, stresszmentesen élvezhetjük a tavasz nyújtotta lehetőségeket és természetbeni feltöltődésünket.

Németh Erzsébet,
fitoterapeuta-természetgyógyász

Hozzászólások

Pin It on Pinterest