Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy ha valaki elkezd a párja holmija között kutakodni, az online felületein nyomozni, akkor abban a kapcsolatban már nyoma sincs a bizalomnak. De nem kizárólag ezért rossz az, ha kémkedsz a kedvesed után, ugyanis több nagy dilemmával is szembesülhetsz a későbbiekben.
Mire fogsz gondolni, ha nem találsz semmit?
Ha önbizalomhiányból, vagy féltékenységből adódóan nyomozol a párod után, akkor esélyes, hogy az aktuális „nyereséged” nem fog megvigasztalni. Mindannyian tudjuk, hogy nagyon könnyű elrejteni a másik elöl azt, amit el akarunk titkolni. A leveleket példának okáért egy kattintással törölhetjük, de ugyanez a helyzet az SMS-ekkel is. Tehát, ha arra gyanakszol, hogy a párod megcsal, vagy legalábbis más nőknek írogat, akkor az, hogy aktuálisan nem találtál semmit, nem fog megnyugtatni. Minden egyes alkalmat meg fogsz ragadni némi kutakodásra, egészen addig, amíg ténylegesen nem bukkansz valami gyanúsra.
Mit fogsz tenni, ha találsz valamit?
Az is előfordulhat, hogy találsz valamit a postafiókban, de megeshet, hogy emiatt sem kellene aggódnod, elvégre egy barátságos levélváltás még nem jelent semmit. Ugyanakkor tipikus, hogy a féltékeny ember kombinálni kezd, és akár minden alap nélkül is kialakít magának egy megalázó forgatókönyvet. Persze van, amikor teljesen egyértelműek az olvasottak, de azért ez a ritkább. Ha mégis úgy véled, hogy forró nyomra bukkantál, akkor jön a következő dilemma: hogyan tálald mindezt? Nyilván nem azért keresgélted a gyanús jeleket, mert egyáltalán nem érdekel a kapcsolatod, hanem azért, mert szeretnéd megmenteni. Elég nehéz úgy a másik elé állni, hogy „ezt és ezt találtam, amikor beléptem az e-mail fiókodba”. A lebuktatás és a magyarázkodás így kivédhetetlen, de a folytatás annál kétségesebb. Te nem bíztál benne, a gyanúd beigazolódott. Neki egyértelműen nem kellett volna így viselkednie, neked viszont inkább a kommunikációra, s nem a nyomozásra lett volna célszerű fektetned a hangsúlyt.
Mit fogsz tenni, ha lebuksz?
Végül, de nem utolsó sorban nem csak akkor buktathatod le magadat, ha kiteríted a kártyáidat és közlöd a másikkal, hogy mindent elolvastál. Megeshet, hogy a nagy izgalomban nem veszed észre, hogy hazajött, vagy nem tudod időben bezárni az adott oldalt, félretenni a telefont. Ez főleg akkor nagyon kínos, ha a kedvesnek semmi takargatnivalója sincs, ilyenkor abszolút jogos a részéről a felháborodás és a duzzogás. Nyilvánvalóan neked sem esne jól fordított helyzetben, ha ok nélkül szemmel tartanának, kutatnának utánad, és a birtoklási vágy ilyen mértékben keveredne az irántad érzett féltékenységgel.
Egy szó, mint száz, a kutatás, a másik után való nyomozás nem vezet semmi jóra. Akinek csak ez a meggyőződés kell a szakításhoz, az záros időn belül, kézzel fogható jelek nélkül is szakítana. Aki ezzel szemben megadja a másiknak a bizalmat, a tiszteletet és a jogos magánszférát, az aggodalmát szóban fejezi ki, kommunikációval igyekszik megoldani azt, amit pontosan így kell orvosolni.
Szabó Böbe írása
