A legendás filmdíva, Meryl Streep nemrégiben töltötte be hatvanadik életévét, de még mindig ragyogó és eleven.Kedves hangja és mosolya bárkit levesz a lábáról, nem véletlen, hogy ilyen régóta foglalkoztatja a filmes szakma. Meryl Streep nevét a fiatalabb és az idősebb generáció egyaránt ismeri. Hogy mi teszi sikeressé, arra nem lehet röviden válaszolni. Tehetsége, lelkesedése, temperamentuma, egyéni kisugárzása csak néhány olyan jellemző a világhírű színésznőről, melyek a sikerhez vezették. Kaméleonként képes átváltozni és ezt nem csak külsejére értendő, de azokra a karakterekre, melyeket eddig megformált a filmvásznon.
Karriered során sokféle szerepet alakítottál már és ezek a nők többnyire mind a valós életben is előforduló személyiségekkel rendelkeztek. Viszont ritkábban játszottál olyan ismert embert, mint Julia Child (népszerű tv-séf és könyvszerző volt Amerikában), éppen ezért mennyire aggódtál amiatt, hogy úgy formáld meg a szerepet, hogy hiteles legyen?
Igazából nem is volt időm ezen gondolkodni, mert a forgatás előtt fejeztük be Az apácák a pácban c. filmet, így nagyon hirtelen kellett váltanom. Tulajdonképpen ezt szeretem a legjobban, amikor egyik munkából a másikba repítenek, mivel így folyamatosan ezer százalékon pörgök és jobban teljesítek. Egyszerűen nincs idő leereszteni és hatékonyabbnak érzem magam. Azt hiszem, hogy minél több időnk van aggódni valamin, annál többet fogunk agyalni rajta és hajlamosak leszünk túlgondolkodni. Nálam legalábbis ez így működik.Amikor megkaptam Julie & Julia – Két nő, egy recept című film egyik főszerepét, akkor ugyanaz jutott eszembe, mint ami bárki másnak az eszébe jutott volna Juliaról. A hangja, mozgása, testtartása élénken élt bennem, de legfőképp jókedve és stílusa voltak azok a jellemzők, melyekből kiindultam a karakter megformálásakor. Hasonló lelkületű volt, mint az édesanyám és az életükben is találtam egy-két azonos pontot. Így még inkább kivívta tiszteletemet Julia és nagyon örülök, hogy engem kértek fel a szerepre. Mivel tudtam, hogy az édesanyám hogyan reagált dolgokra és helyzetekre, így könnyű volt Julia bőrébe bújni, akinek nyilván hasonló reakciói lehettek.
A 90-es években volt egy híres beszólásod arról, hogy miért is nem kapnak jó szerepeket a hozzád hasonló korú, idősödő színésznők. Azt mondtad azért, mert a rendezőket az első feleségükre emlékeztetik és ettől menekülni akarnak. Mostanában pedig azt nyilatkoztad, hogy a helyzet azóta sem változott Hollywoodban. Ennek ellenére még mindig nagyon kapósnak számítasz és korosztályod egyik legtöbbet foglalkoztatott színésznője vagy.
Azért nem gondolom, hogy ez megváltozott volna, mert valóban alig foglalkoztatják a hasonló korú színésztársaimat. Ha több női producer lenne, akkor ez talán átalakulhatna, de addig sajnos ez marad a tendencia. Én szerencsés vagyok, mert kisebb szünet után újra megkerestek jobbnál-jobb szerepekkel. Azt hiszem, hogy Az ördög Pradat visel c. filmmel kezdődött karrierem második szakasza, ami hatalmas kasszasiker lett. Ezután már alig győztem a felkéréseket, néhányat vissza is kellett mondanom, mert nem fért bele az időmbe.
A filmben tökéletes hozta a karaktert. Vicces volt és elragadó!
A Mamma mia szintén óriási siker lett. Úgy tűnik, hogy szükségük van az embereknek az ilyen jellegű könnyed sztorikra.
Ez valóban igaz. A nőknek szóló történetek, melyek leginkább nőkről, azaz róluk szólnak, mindig több pénzt hoznak a „konyhára”. Egyrészt mert a nők érzelmesebbek, ezért akár többször is megnézik ugyanazt a filmet, ha tetszik nekik. Illetve az ilyen és hasonló mesébe illő történet kicsit álomvilágba menekíti az embereket és ez jól hat a lelkivilágukra.
Azt nyilatkoztad, hogy még mindig nagyon izgatottá válsz, ha kapsz egy új szerepet. Ez komoly? Meryl Streep is izgul és lámpalázas?
Nem is tudom, hogy miért van ez. Talán mert én vagyok a fő alapanyagja a filmnek és nem tévedhetek, nem hibázhatok. De az idegeskedés hamar továbbáll, felváltja egy izgalom, mely arra irányul, hogy ismét lehetőségem van egy érett, igényesen kidolgozott karaktert alakítani. Annyira fantasztikus, hogy ezeket a szerepeket valaki megálmodta, filmre viszi és én lehetek az egyik, aki egy nagyszerű produkciónak a részese lehet. Azért természetesen nem sokkolom magam, hogy esetleg nem tudom eljátszani a szerepet. Bízom annyira magamban, hogy ilyen akadályok nem állhatnak előttem. Különben hogyan lehetnék színésznő? És itt szeretném megjegyezni, hogy rajtam kívül természetesen számos tehetséges idősebb színész és színésznő van Hollywoodban, egyszerűen csak nem kapnak lehetőséget arra, hogy mindezt meg is mutassák.
Egyszer arról meséltél, hogy a magánélet mennyire hatással van a karrieredre. Hogy minden sztár a háttérből építkezik és egy jó házasság mennyire segíthet abban, hogy valaki kiegyensúlyozott legyen amikor dolgozik. Ez mit is takar igazából?
Úgy gondolom, hogy minden ember társas lény és fontos hogy legyen mellett valaki. Ez lehet egy törvényes házastársi vagy szimpla párkapcsolat, de akár szülő-gyerek viszonyban is lehet egy olyan erős kötelék, melyből lehet építkezni. A család mindenki életében egy fontos bázis (vagy legalábbis az kéne, hogy legyen), ott leereszthetsz, megnyugodhatsz, nem kell megfelelned külső kényszereknek. Azon is sokat gondolkodtam, hogy miért is szeretik az emberek a főzős műsorokat. Most sokan rávágnák, hogy azért mert imádnak enni és imádják nézni a gusztusosan elkészített ételeket. Én viszont azzal magyaráznám, hogy a konyha, a főzés az otthon melegét jelképezi és valamennyien erre vágyunk szívünk mélyén. Visszavisz gyermekkorunkba, amikor még minden szépnek és jónak tűnt, és nem láttuk a világ valós oldalát.
