Még tombol a nyár, legtöbben a szabadságukat töltik, nyaralnak vagy otthoni teendőiket intézik, és talán néhány napra elfelejtik munkahelyük, munkatársaik problémáit. A nyári feltöltődés után persze nem könnyű újra belerázódni a mindennapok munkával, netán munkatársi konfliktusokkal terhelt időszakába.
Több felmérés szerint a munkahelyi furkálódások nagyobb százalékát a feletteshez társítják a munkatársak, ezt követi az egyik kollega, majd több munkatárs konfliktust generáló viselkedése. Elsőként vegyünk sorra néhányat azok közül, miben jelentkezhetnek a főnöki furkálódások. Talán a legtöbbször előforduló konfliktus abból adódik, hogy olyan feladatokat ad a beosztottnak, amelyet nem lehet teljesíteni, pl. határidőre. Munkatársa lefokozásaként megszüntet önálló, felelősségteljes feladatköröket. A legkisebb hibát is szóvá teszi, továbbá állandóan érezteti beosztottjával, hogy rajta tartja a szemét. Sokszor előfordul, hogy a főnök nevetségessé teszi beosztottját a munkatársak előtt és még lehetne sorolni azokat a helyzeteket, melyek mérgezik a főnök – munkatárs kapcsolatot.
Másodszorra nézzük meg, hogy egyes kollegák milyen rossz szokásai tehetik konfliktusossá munkahelyi kapcsolatainkat:
- rendszeres késések akár időben (reggeli késések), akár a feladatvégzés során, amelyek gátolják a csoportmunkát,
- hangos beszéd, telefonálás, idegesítő csengőhang,
- magánéleti történésekkel traktálják munkatársaikat,
- hangosan kommentálják a kapott maileket, netes infókat,
- privát mailezés, telefonozás, melyek a munka rovására mennek,
- rendetlenség az íróasztalon, mosogatóban felejtett edények, hűtőszekrényben felejtett ennivalók,
- állandó nassolás közben azon sopánkodás, hogy szeretne lefogyni, de nem megy és „milyen jó neked, mert vékony vagy, és annyit ehetsz, amennyit akarsz”,
- mindig éppen annak a kollegának kritizálása, aki nincs ott, stb..
Harmadszorra vegyük számba több kollega feszültséget generáló viselkedésének néhány lehetséges okát. Irigység lehet fizetésbeli különbségekért, előléptetésért, plusz munka – pluszdíjazás miatt, vagy finoman szólva: „a kollega jobb helyzetben van a főnöknél, mint én”, stb… Az ellenségesség jellemzői lehetnek többek között az ellenséges gondolatok és ellenséges érzelmek kimutatása a viselkedésben, cinikus megjegyzések, az agresszív válaszok és a munkatársak kerülése, stb.. A pletykálkodás napi időtöltés a munkahelyeken, főként a főnök és beosztott „összeboronálása” okán, illetve jó téma lehet a kollega és kolleganő közötti baráti szálak boncolgatása. Persze a munkahelyre bevitt magánéleti problémák is jó lehetőséget adnak a pletykálkodásra. A munkahelyen különböző típusú emberek dolgoznak együtt, ki racionálisabban, ki érzelmileg megérintődve értékeli a feszültségeket. Van, akit hidegen hagynak a pletykálkodások, a munkatársak rossz szokásai és van, akinek mindezek megmérgezik munkahelyi életét. A feszültség növekedésével egyeseknek a gyomruk, másoknak a fejük fájdul meg. Van, aki félrevonul és magában próbálja feldolgozni a feszültséget, mások dührohamot kapnak. A munkahelyi stresszhelyzetek kezelése nem könnyű, de javasolt, hogy mindenki találja meg a temperamentumához illő megoldást, ahhoz, hogy jól érezze magát munkahelyén. Itt az ideje tehát, hogy számot vess azzal, miből erednek a munkatársi konfliktusok munkahelyeden és hogyan lehet ellenük védekezni.
Írta: Zádor Erzsébet, tanácsadó szakpszichológus
