A kerékpározás nem csak felemelő szabadtéri programlehetőség, hanem az egészségmegőrzés lehetőségét nyújtó közlekedési forma is. Az alábbi írásban összegyűjtöttük, melyek a kerékpározás legfőbb jótékony hatásai. Olvasás után kedvünk támad majd biciklire pattanni.
A kerékpározás nagy segítséget jelent az ideális testsúly elérésében, illetve megtartásában. Ha több kalóriát égetünk, mint amennyit beviszünk, a szervezetünk kénytelen hozzányúlni a tartalékokhoz. De hogyan is képzelhető el mindez számokban kifejezve? Kerékpározva egy óra alatt jellemzően 400-1000 kalóriát égetünk el. Ez az érték nagyban függ a tempótól, a terepviszonyoktól, a testsúlyunktól és az edzettségi szintünktől. Tudjuk azt is, hogy egy relatív passzív életet élő, átlagos testalkatú felnőtt nőnek nagyjából napi 1300-1400, egy férfinek 1800-1900 kalóriára van szüksége. Látható, hogy egy órányi kerékpározás hozzávetőlegesen 50%-kal növeli a kalóriaigényünket. Ha ennél kevesebbet viszünk be, megkezdődik a fogyás.
Természetesen nem szabad megfeledkezni a táplálkozás szerepéről. A megnövekedett mozgásmennyiség miatt biztosítanunk kell az energiapótlást megfelelő minőségű szénhidrátokkal, illetve fehérjéhez kell juttatnunk a szervezetünket annak érdekében, hogy az izmok regenerációja, illetve felépítése megtörténhessen.
A kerékpározás nagyszerű hatást gyakorol a szív- és érrendszerre. Ez elsősorban a felgyorsult vérkeringéssel és az elégetett kalóriákkal magyarázható. A rendszeres testmozgás védelmet jelent az elhízással szemben, így közvetett módon is segíti a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését. A rendszeres kerekezésnek köszönhetően javul a tüdő állapota, illetve javul a légzés. Ez a téma azonban kérdéseket vet fel abban az esetben, ha városi környezetben kell közlekednünk.
Egyes tanulmányok arról számolnak be, hogy a lassú városi közlekedésben a gépkocsikban ülők nagyobb szmogterhelésnek vannak kitéve, mint a biciklisek. A magyarázat szerint a kerékpárosok feje magasabban helyezkedik el, illetve a szabad levegőn a légáramok segítséget jelentenek a szennyezőanyagok kisöprésében, míg a gépkocsikban ülők kénytelenek belélegezni az utastérben megrekedt szennyeződéseket. Ettől függetlenül, ha tehetjük, részesítsük előnyben a zöld útvonalakat. Fontos megjegyezni, hogy a kerékpározás azok számára is jó alternatíva lehet, akik sérülékeny ízületekkel rendelkeznek. A futással szemben a nyeregben ülve egyetlen pillanatig sem terhelődik a teljes testsúlyunk az egyik lábunkra, így a sérülések kockázata is lényegesen alacsonyabb. Persze a térdek igénybevételéről nem szabad megfeledkezni; sérülést követően érdemes kímélőbb mozgásformát használni, jó választás lehet az úszás.
Érdemes tudni azt is, hogy a kerékpározás javítja a szellemi teljesítőképességet. A javuló vérkeringés, illetve a szaporább légzésnek köszönhető oxigéndúsabb véráram javítja az agy vérellátását. Azok, akik napi rendszerességgel kerékpároznak, illetve így járnak munkába, akár jelentős mértékben növelhetik a hatékonyságukat szellemi munkavégzés során. Sőt, a napi szintű mozgás a jobb pihenést is segíti. Nem feledkezhetünk meg az immunrendszerre gyakorolt jótékony hatásáról sem. Ha rendszeresen kerékpározunk, javul a felsőlégutak állapota, így csökken a szezonális megbetegedések kockázata. A rendszeres testmozgás akár 30-50%-kal csökkentheti a fertőző betegségekkel töltött napok számát. Fontos tudni, hogy kimerítő edzések esetén átmenetileg csökkenhet az immunrendszer hatékonysága, ezért kiemelkedően fontos a megfelelő táplálkozás, illetve a kellő mennyiségű pihenés.
