A pajzsmirigy a szervezetünk fő energetikai irányítója. Hormonjai meghatározzák az anyagcsere sebességét, és így működészavara szinte minden sejt, minden szerv funkciójának zavarát okozhatja. A pajzsmirigy alulműködése által fellépő tünetek más, tőle független betegségekben is jelen lehetnek, így sokszor nehéz rájönni, hogy mi is a zavar oka. Pedig nem mindegy, mivel sokféle természetes megoldásra is lehetőség van, bár tudni kell, hogy sokszor szükség lehet gyógyszeres kezelésre.
A pajzsmirigy közvetlenül az agyalapi mirigy irányítása alatt áll
Az agyalapi mirigy által termelt TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon) készteti a pajzsmirigyet hormontermelésre. A pajzsimirigy a TSH hatására termeli a hormonjait. A pajzsmirigy által termelt Tiroxin hormon szintjét érzékeli az agyalapi mirigy, és az minél magasabb, annál kevesebb stimuláló hormont termelődik. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a pajzsmirigy hormonja visszahatva csökkenti az agyalapi mirigy TSH termelését. Ezt hívják negatív visszacsatolásnak, épp úgy, ahogy a kazánt is leállítja a termosztát, ha a szoba hőmérséklete elért egy bizonyos szintet. A pajzsmirigy által termelődik a T4 (Tiroxin), ebből alakul ki a T3 (trijód-tironin), melyek jód tartalmú hormonok. Épp ezért az alulműködések egy csoportjának fő oka a jódhiány. A T4-T3 átalakulás nemcsak a pajzsmirigyben, hanem a szervezet többi sejtjében is (de főként a májban) is végbemegy. A T3 sokkal erősebb (3-4x) hatással bír, mint a T4, ellenben a T4-ből négyszer annyi termelődik, mint T3-ból. A T4-T3 átalakuláshoz szelénre van szüksége a szervezetnek, így a szelén-hiány szintén hozzájárulhat a tünetek kialakulásához.
A pajzsmirigy alulműködés tünetei
A pajzsmirigy minden szerv működésére kihat. Mégis vannak jellemzőbb és kevésbé jellemző tünetek. A fáradtság, az elhízás, illetve diétára sem mozduló súlytöbblet, a hideg érzékenység vagy fázékonyság, hűvös végtagok, a hajhullás, száraz bőr mindenképp fel kell, hogy hívják a figyelmet. Bár az előbbieknek is lehet más oka, a következő tünetek többször más okból jelentkeznek, de számba kell vennünk őket. Ilyenek a figyelem vagy koncentrációs zavar, depresszió, magas koleszterin-szint, menstruációs zavarok, izomfájdalmak és a meddőség is.
A pajzsmirigy alulműködés diagnosztikája
A fenti tünetek jelenléte esetén megeshet, hogy a TSH és T4 szintek normálisak. Sajnos a magyar szabályozás (és gyakorlat) szerint normális TSH szint esetén T4-et már nem is néznek, T3-at pedig már csak specialista kérhet, vagy fizetős alapon mérik meg. Pedig sokszor a hormonszintézisnek ezzel a pontjával van a probléma. A pajzsmirigy működése és működésének szabályozása nem korlátozódik a TSH által stimulált T4 termelésre, annál ez sokkal bonyolultabb folyamat. Befolyásolja azt a táplálkozás, a különböző gyógyszerek (fogamzásgátlók, béta-blokkoló szívgyógyszerek, diafillin, teofillin, jód tartalmú kontrasztanyagok) és életmódi hatások és a stressz is. A stresszhormonok, a kortizol közvetlenül csökkenti például a TSH termelést.Egy puszta TSH, T4 mérésből tehát nem zárható ki a pajzsmirigy működészavara. A hormonszint mérés azonban fontos annak eldöntésében, hogy kell-e hormont pótolni, illetve milyet kell pótolni.
A működést befolyásoló faktorok
A külső és belső hatások a TSH termelést vagy közvetlenül a hormontermelést zavarják meg. A kortizolt, mint a stressz közvetítőjét már fentebb említettük. A T4 hormon alapanyaga a tirozin nevű aminosav, illetve az előbbieknek megfelelően, jód szükségeltetik a termeléséhez. A tirozint a szervezet fenilalaninból állítja elő, ami esszenciális aminosav, vagyis csak külső bevitellel biztosítható. Fő forrásai a húsok és a túró, de növényi forrásként a tökmag, a szezámmag, a gabonafélék, a szója és a mogyoró tartalmazzák nagyobb mennyiségben. A hormon termelésben több enzim vesz részt, melyeknek vasra, cinkre, A-, B2-, B6-, B12-vitaminra és szelénre van szükséges. Ezek hiánya tehát mind vezethet alulműködéshez.
Környezeti faktorok közül a fluor, az ólom, a higany, az ionizáló sugárzások, növényvédő szerek és az alkohol emelendők ki. A táplálékból bekerülő glutén, melyet a búza, árpa, rozs és (ha szennyezett) a zab tartalmaz, immunológiai keresztreakciót adhat a pajzsmirigy TSH érzékelő receptoraival, így az hiába van jelen, nem tudja stimulálni a mirigyet. A receptorok működését befolyásolja még a nem megfelelő D-vitamin szint és a fentebb már említett kortizol, illetve a szteroid tartalmú gyógyszerek is.
A gluténnél már említettem az immunrendszer szerepét. A pajzsmirigy alulműködés egyik fő oka az autoimmun gyulladás, mely esetben a pajzsmirigy különböző szöveti elemei és receptorai ellen ellenanyagok képződnek a szervezet védekező rendszere által. Vagyis a saját pajzsmirigyünket idegennek tekinti az immunrendszer. A hagyományos orvosi gyakorlattal ellentétben étrenddel ez is befolyásolható, de ezzel párhuzamosan a bélflóra egyensúlyát is meg kell teremteni.
Kiterjesztett diagnosztika
Az előbb elmondottakból következik, hogy a teljes körű kivizsgálás része kellene, legyen a TSH, T3, T4 és rT3 szinteken túl az ellenanyagok (TRAK, anti-TPO stb.), a kortizol, a D-vitamin, a B12-vitamin, a vas és ferritin szintek mérése is. Az allergének és intoleranciát okozó táplálék összevetők kiszűrése szintén fontos, illetve fel kell mérni a környezeti hatásokat és a szedett gyógyszereket is.
Csak ezek ismeretében tervezhető meg egy életmódi terv, a betegség befolyásolására, de az alacsony hormonszinteket mindenképpen korrigálni kell, mindaddig, amíg azok nem csökkenthetők.
