Amikor valamilyen új ismeretet kell elsajátítani és elraktározni, többnyire csak betuszkoljuk agyunk valamelyik részébe.Persze nem csak elhelyezni, de később
megtalálni, előhívni is nehéz. Asszociációk segítségével azonban sokszorosan hatékonyabb a tanulás, vagy egy-egy problémás helyzetben a megoldás felismerése, a döntés meghozatala.
Az emberi gondolkodás nagy része asszociációkra épül, mivel az egyik dologról eszünkbe jut a másik és így tovább. Tudjuk, hogy az asszociációk ezért segítik a megjegyzést. Számos pszichológiai, fiziológiai, biokémiai és matematikai vizsgálat bizonyította, hogy agyunk kapacitásának csak kis százalékát használjuk, pedig megvan a lehetőségünk arra, hogyan lehetne hatékonyabban tanulni és gondolkodni.
A 60-as évek kutatásai kimutatták, hogyhogy a két agyféltekénk különböző funkciókat lát el, és eltérően működik.
- Agyunk 10 billió idegsejttel és összeköttetéssel rendelkezik, de ezek kis részét használjuk csak.
- Bal agyfélteke: beszéd, írás, olvasás, számolás, logika, elemzés, listázás, részletek, sorba rendezés.
- Jobb agyfélteke: képzelet, színek, dimenziók, téri-vizuális ingerek, muzikalitás egészleges felfogás, egyidejűség.
- Vannak jobb- illetve bal agyféltekés emberek, azonban lehetőségük megvan a teljes agy használatára.
- Oktatásunk egyoldalúan a bal agyféltekei funkciókat preferálja, pedig az emberi információszerzés legjelentősebb csatornája a vizualitás.
- A megfelelő gondolkodási módszerek az agy hatékonyabb működtetését teszik lehetővé.
A mentális teljesítmény fejleszthető, hiszen „az agyunk alvó óriás”, „felébresztéséhez” jól használható a Gondolat térkép (mind map – Tony Buzan). Az aktív, személyes részvétel segít ébren maradni. Erősen segíti a tanulást, ha saját gondolatankra fordítjuk le a tanulnivalót, ez esetben saját asszociációink szerint raktározzuk el, es saját rendszerünkben tároljuk. Mindenki megtapasztalja, hogy vannak dolgok, amelyek könnyebben megragadnak a fejünkben, mint más dolgok. Bizonyos helyzetekben könnyebben tudunk memorizálni.
Több tényező segítheti az emlékezést. Felsorolások tanulásánál a lista eleje és vége szokott megmaradni a fejünkben, mert téri helyük, kapcsolatuk van, s azok segítenek a megjegyzésben. Ha valami hangsúlyosabb elem, mint a többi, akkor könnyebben megjegyezzük. Csoportosítással is hatékonyabbá tehetjük a megjegyzést, mert agyunk alapvető működése, hogy nagyobb egészekké alakítja az elemeket.
A Gondolat Térkép egy nagy, összetett kép. Egyszerre ad lehetőséget asszociációra, téri ingerre, és csoportosításra, egészek alkotására, ezért igen hatékony eszköz az információk átlátására, megtanulására és előhívására. Mi magunk alkothatjuk meg a vizuális elemeket, hangsúlyokat, magunk aktivizáljuk a gondolatokat, képeket, színeket, érzéseket, stb..
A gondolattérkép készítése során egy központi fogalomból vagy témából indulunk ki, erre vonatkoztatva építjük fel a hozzá kapcsolódó fogalmak, jellemző tulajdonságok rendszerét. A fogalomtérkép készítése során viszont több fogalmat fejtünk ki és kapcsolunk össze egy gondolatmenetnek megfelelően, rendszerint hálózatos formában
Forrás: www.diszlexia. hu/Cikkek
Gyarmathy Éva: Gondolatok térképe
A gondolat térkép tárgya központi helyen van, a fő témák a központból ágaznak ki, az ágak csomópontokba majd a központba kapcsolódó szerkezetet formálnak. Különféle színek, kódok, kiemelések, dimenziók tehetik szemléletesebbé térképünket.
A gondolat térkép használata
- egészleges és egyidejű, ezért segíti szekvenciális információfeldolgozást
- vizuálisan, a téri ingerek nagyobb felhasználásával lehet tanulni
- segíti az asszociációt, lényegkiemelést, rendszert alkot és aktív
Jól alkalmazható:
- tananyag, szövegrész, vers megtanulása, szakkönyv elolvasása, kijegyzetelése,
- szervezés, tervezés és kreatív gondolkodás terén,
- tanulási zavarok, diszlexia, diszgráfia esetén,
- segít a döntésekben, problémamegoldásokban.
