Ez a nap is eljött, a léböjtkúra utolsó felvonása. Talán ez volt a legnehezebb. Több dolog miatt is. Egy az, hogy megint nagyon éhes voltam egész nap, kettő: ki nem állhatom a répát, három: mivel ez az utolsó nap, tudom, hogy holnap már ehetek mást is mint rozskenyér és mivel rettentő türelmetlen típus vagyok, így igencsak nehezemre esett kivárni, hogy másnap legyen. 😀

Ez az Linda, szép volt (képzeletbeli vállveregetés). Végigcsináltam csalás nélkül. Na jó, ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor azért nem teljesen csalás nélkül mert néha muszáj volt ledöntenem egy-két kávét. De ennyi, tényleg! 🙂

Így utólag visszagondolva – túl egy finom zabkásán – nem is volt olyan nehéz. Voltak persze mélypontok de olyankor megrázza magát az ember és továbbhalad. Csak úgy mint az életben bármilyen nehéz időszak esetén.

Több szempontból is jók ezek a léböjtkúrák. Egyrészt önuralmat gyakorol az ember, ami sok szempontból hasznos lehet az életben. Másrészt ezalatt az idő alatt kitisztul a szervezet, harmadrészt pedig sokkal könnyebb úgy elkezdeni egészségesen táplálkozni, hogy tiszta lappal kezdünk.

Örülök, hogy megcsináltam, már csak be kell tartani az egészséges életmód és táplálkozás szabályait, ami persze a karácsonyi időszakban nem lesz egyszerű, de azért hátha sikerül! 🙂