Szenvedélyes küzdelem a hatalomért és a szabadságért: két vérbeli királynő harca a trónért, életre-halálra.
Stuart Mária, a skótok királynője, bízva unokatestvére, I. Erzsébet királynő jóindulatában, 1568-ban Angliába menekül a skótok felkelése elől. Ám a meleg fogadtatásra számító Mária hamarosan házi őrizetben találja magát a legfőbb angol lord, George Talbot, Shrewsbury grófja és annak friss arája, Bess grófné foglyaként. Az angol pár örömmel vállalja a másik királynő őrizetét, annak reményében, hogy a Tudorok királysága alatt sok hasznuk származik majd ebből. Amint azonban Mária átlépi küszöbüket, életük veszélyes fordulatot vesz.
Megdöbbenve veszik észre, hogy otthonuk az Erzsébet királynő elleni összeesküvédek központjává válik, ahol titkos levelek százai jönnek-mennek, kémek rejtőznek még a spanyolfalak mögött is, s hirtelen az egész keresztény világ figyelme illusztris vendégük – vagyis inkább foglyuk – felé fordul. Erzsébet tanácsadója, a saját kémhálózatára támaszkodó William Cecil ördögi elszántsággal veszi kezébe az irányítást és számol le mindazokkal, akik királynője és protestáns elvei ellen zúgolódnak, miközben Mária saját életét sem féltve küzd a szabadságért, a trónjaiért és az evilági és túlvilági rendben elfoglalt helyéért. S hogy a félelem, a bánat és a hosszú, keserű évek kinek hoznak végül hasznot, és kinek kell a vérpadon bűnhődnie valós vagy állítólagos bűneiért, arra Philippa Gregory lebilincselően izgalmas történetmeséléséből derül fény…
A Kenyában született angol Philippa Gregory neves történészként kezdett történelmi regények írásába. Nemzetközileg ismertté és rendkívül népszerűvé 2001-ben megjelent regényének, „A másik Boleyn lány”-nak köszönhetően vált, mely elnyerte az Év romantikus regénye díjat, és sok millió példányban kelt el szerte a világon. Újabb bestsellere, „A másik királynő” a szerző egyik legizgalmasabb regénye.
/Cartaphilus Kiadó – Alexandra/
