Ember Márk sosem gondolta volna, hogy rendezőként is kipróbálja magát, mégis az Életed hétvégéje című mini musical nemcsak az ő ötlete, de az ő rendezésében is valósul meg. A Kultkikötő, az Összpróba Alapítvány és a Thália Színház közös produkciója egy fiatal pár és egy váratlan lakótárs humoros és elgondolkodtató hétvégéjét meséli el. Az interjúból kiderül, hogyan született meg a darab ötlete, mit jelent Márknak visszatérni az egykori anyaszínházába, és miért különleges számára ez az új kihívás.
Milyennek írnád le az Összpróba Alapítvány és a Kultkikötő közös pályázatára íródott Életed hétvégéje című előadást, és hogyan született meg a történet ötlete?
fotó: Bodnár Zsófia
Az Életed hétvégéje egy olyan darab, amely reményeim szerint megnevetteti a nézőket, miközben arra ösztönzi őket, hogy kicsit átgondolják a barátaikkal és szerelmükkel való kapcsolataikat. A legfontosabb célom az volt, hogy ez az alig több mint egyórás előadás kiragadja a közönséget a hétköznapokból, és lehetőséget adjon egy jóízű mosolyra. Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy lehet-e mini musicaleket írni, és hogy vajon működik-e, ha nagy érzelmekkel és lendülettel éneklünk akár olyan hétköznapi dolgokról is, mint egy szendvicskészítés, vagy például arról, hogyan alakul egy hétvégi kiruccanás, ha véletlenül rossz házat foglalunk le.
Az alapötlet onnan indult, hogy milyen apró helyzetekben élhetünk meg mégis igazán nagy érzelmeket, és hogyan fér meg mindez a zenével. Így született meg az a történet, amelyben egy fiatal pár kibérel egy házat, ám hamarosan kiderül, hogy az valójában „társbérlet”: egy idős bácsi már régóta ott lakik. Így a pár kénytelen hármasban eltölteni a hétvégét a váratlan lakótárssal.
Számítottál rá, hogy a rendezésben is kipróbálhatod magad? Ez mindig is vágyad volt, vagy hirtelen döntés született, amikor rendezőként léptél elő?
Soha életemben nem terveztem, hogy rendezni fogok, sőt, nem is gondoltam, hogy ez valaha utolér. Őszintén szólva, még ennél a darabnál sem számoltam azzal, hogy én leszek a rendező. Az ötletgazda és a fő koncepció megalkotója voltam, és amikor Furák Peti barátom megkérdezte, hogy van-e egy jó ötletem egy kevés szereplős zenés előadáshoz, csakhamar azon kaptam magam, hogy én is rendezem. Mindez azonban hatalmas öröm számomra, hiszen olyan kollégákkal dolgozhatok együtt, akiket nagyon szeretek.
A darab a Kultkikötő, az Összpróba Alapítvány és a Thália Színház közös produkciója. Milyen érzés visszatérni az egykori anyaszínházadba, és ismét együtt dolgozni a teátrum művészeivel?
A Kultkikötő évről évre A Grund zenekar számára az egyik legnagyobb élmény. A stábot jól ismerjük, és mindig örömmel térünk vissza, hogy koncertezzünk, és találkozzunk az ottani emberekkel, barátainkkal, a közönséggel. Minden alkalommal fantasztikus élmény! Tavaly nyáron például az Összpróba táborban is volt lehetőségem egy napot tanítani Csiby Gergely barátommal együtt a tábor fiatal résztvevőit.
A Thália Színház pedig három éven át az én biztonságot nyújtó anyaszínházam volt. Mindig hálával és szeretettel gondolok vissza erre az időszakra, ezért különleges érzés, hogy most újra visszatérhetek, és ismét együtt dolgozhatok a csapattal. Ha valaki most igazán biztonságos helyet keres Budapesten, akkor a Thália Színház Társulata biztosan ilyen hely. Ott mindig szeretettel fogadják az embert, és garantáltan segítőkész emberekkel találkozik, aki betér hozzájuk.
