![](https://sherlockrehab.hu/blog/wp-content/uploads/2022/09/csontkovacs-header.jpg)
Derékpanaszok, nyak-, vagy végtagfájdalom? Mielőtt az adott problémával felkeresnénk egy csontkovácsot, érdemes tudni, hogy az általa alkalmazott manipuláció – az adott ízületnél hirtelen mozdulattal éri el a változást – rendkívül veszélyes lehet, ilyen kezelést ugyanis csak orvos vagy főiskolát végzett gyógytornász végezhet! Az alábbiakban Olosz József, a Sherlock Rehab vezető gyógytornásza, manuálterapeutája elárulja, milyen kockázatai vannak a csontkovácsolásnak, és miért biztonságosabb a manuálterápia.
Mit csinál a csontkovács?
A csontkovácsok hirtelen, gyors manipulációval – úgynevezett „ropogtatással” – kezelik a fájdalmas területet, ezért a beavatkozás komoly kockázatot jelenthet a páciens számára: csonttörés, keringési zavar, bénulás alakulhat ki, sőt akár életveszélyes is lehet az eljárás.
A New Zealand Medical Journal folyóiratban megjelent tanulmány szerint, a kiropraktikai kezelések biztonságosabbnak tűnhetnek, mint amilyenek a valóságban, mert a csontkovácsok nem adnak egyértelmű tájékoztatást a vizsgálatok során tapasztalt kellemetlen tünetekről, illetve a későbbi szövődményekről. Edzard Ernst, az Exeteri Egyetem Peninsula Orvostudományi karának professzora úgy véli, ez az eljárás rendkívül etikátlan. A professzor szerint a csontkovácsok furcsán viszonyulnak a kezeléseikhez: például azt állítják, hogy a gerincvelő manipuláció 100 százalékban biztonságos, annak ellenére, hogy az esettanulmányok százai dokumentálták a beavatkozással kapcsolatos problémákat.
„A csontkovácshoz forduló betegek körülbelül 50 százalékánál jelentkeznek káros hatások a beavatkozások után, ami megdöbbentő” – mondta Ernst. A szakértő úgy véli, a „kellemetlen tünetek” elhallgatása megakadályozza, hogy a páciens a számára legjobb kezelést kapja, ráadásul, ha nem ismerjük a kockázatokat, annak súlyos következményei lehetnek.
Kik fordulnak csontkovácshoz?
Számos tanulmány bizonyítja, hogy a páciensek 50 százaléka derékpanaszokkal, közel 23 százaléka nyaki-, és körülbelül 10 százaléka végtagfájdalommal fordult csontkovácshoz, a többiek pedig egy kis „wellness” kezelésre vágytak.
A nyaki “ropogtatás” komoly kockázatot jelenthet.
Akár agyvérzést is okozhat
A kiropraktikus nyaki manipulációk kockázatáról heves viták folynak. A kutatások során több, mint 500 olyan esetet regisztráltak, amikor a beteg a nyaki manipuláció után agyvérzést kapott, és ezt követően volt, aki meghalt. A csontkovácsok által végrehajtott manipulációk – különösen, amikor a nyakat erőteljesen az egyik oldalra fordítják – túlfeszíthetik a gerinc mentén futó artériát. Ha ez megtörténik, akkor az ér megsérül, ez az agy véráramlásának elzáródását eredményezheti, ami súlyos következményekkel járhat.
![](https://sherlockrehab.hu/blog/wp-content/uploads/2022/09/nyaki-erek-768x593.jpg)
Pár nap is elég hozzá?
Ahhoz, hogy valaki csontkovács legyen, nem szükséges semmilyen szakirányú végzettség, akár 2-3 napos tanfolyam után már vizsgázhat is a jelentkező. Ráadásul hazánkban nem létezik az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az Orvosi Kamara által elismert csontkovács képzés. A manuálterápia viszont államilag elismert, akkreditált, több éves képzés – számos vizsgát le kell tennie egy orvosnak vagy egy gyógytornásznak ahhoz, hogy ilyen terápiát végezhessen.
Összetettebb, alaposabb, szelídebb
A manuálterápia sokkal összetettebb, mint a csontkovácsolás, hiszen a szakemberek az ízületek kezelése mellett a lágyrészekre, az idegek tesztelésére valamint a belső szervek esetleges érintettségére is külön odafigyelnek.
Tehát a manuálterápia fő célja:
- az adott mozgásszervi funkció javítása,
- a visszafordítható funkcionális problémák kezelése,
- az izomegyensúly helyreállítása,
- továbbá a beszűkült és fájdalmas ízületi mozgástartomány kezelése.
Manuálterápiás technika (Stecco-módszer)
Lépésről, lépésre
A manuálterapeuta a pontos és részletes állapotfelmérés és feltáró beszélgetés után, speciális, funkcionális vizsgálatokkal teszteli a páciens fájdalmas mozgásait. Ennek alapján állítja fel az úgynevezett funkcionális diagnózist, amelynek segítségével elkészíti a kezelési tervet, amit a kiválasztott módszer alkalmazása követ. Közben a szakember folyamatosan teszteli a változásokat, ha javulást észlel, gyógytorna következik, amit később otthon is folytatni kell. Ha nem javul a beteg állapota, akkor újabb kezelési terv készül, és megismétlődnek a manuálterápiás beavatkozás lépései.
A szakértő szerint egyes manuálterápiás kezelésekkel akár évek óta fennálló panaszokat is meg lehet szüntetni.
Olosz József
vezető gyógytornász, manuálterapeuta