Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek miatt hal meg a legtöbb ember. Minden második haláleset ilyen megbetegedésekre vezethető vissza. 100 000 lakosra átlagosan 250 szívinfarktus „jut” évente. A középkorú férfilakosság körében nálunk halnak meg a legtöbben infarktusban. Hasonlóan rosszak a statisztikai adatok más korosztályban és a nők körében is. A Magyar Kardiológusok Társasága, valamint a Semmelweis Egyetem által, a Teva támogatásával életre hívott Érte Vagy! rendezvény célja, hogy ismert magyar sportolók közreműködésével tudatosítsa, nem csak a szívünk van értünk, hanem mi is felelősek vagyunk szívünk és érrendszerünk egészségéért! Az esemény elsősorban azok figyelmét akarja felhívni a mozgás, egészséges életmód, valamint az előírt terápia követésének fontosságára, akik már érintettek a betegségben. (x)
A felnőtt lakosság közel 20 százalékának magas a vérnyomása. A néma gyilkosnak tartott betegség hosszú ideig tünetmentes lehet, de ha elhanyagolják akár szívinfarktushoz, szív- és veseelégtelenséghez, agyi keringési károsodáshoz vezethet. Hasonlóan alattomos, sokáig tünetmentes a magas koleszterinszint, amelynek következtében nő az erekben a koleszterin (vérzsír) lerakódás, szűkül az ér keresztmetszete, amely akadályozza a szervezet vérellátásában és megnöveli a szívinfarktus, az érszűkület vagy a potenciazavar kockázata.
Ma már kutatások bizonyítják, hogyha a betegségeket időben észlelik, akkor életmódváltással valamint gyógyszeres terápiákkal, a megfelelő értékre csökkentett vérnyomással és koleszterint-szinttel csökkenthető például az agyvérzés, a szívinfarktus kockázata. A kardiológusok szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy ez a két betegség „nem fáj”, és ezért akiket érint „lazán kezelik” a terápiát és az előírt életmódváltást, az orvosi utasítást egyszerűen nem tartják be. A rendszeres mozgás, a sport bizonyítottan a legjobb orvosság a kardiovaszkuláris megbetegedésekre. Éppen erre, vagyis a sport betegségmegelőző illetve gyógyító szerepére szeretné felhívni a figyelmet a Semmelweis Egyetem férfi vízilabda csapata, amikor egy barátságos meccsen összecsap a Teva-Vasas férfi vízilabda csapatával. A sport és a szív- és érrendszeri betegségek kapcsolata kiemelt téma lesz a Magyar Kardiológiai Társaság következő, májusi kongresszusán is. A társaság elnöke, Prof.Dr.Merkely Béla, aki egyébként a barátságos vízilabda mérkőzésen személyes példát is mutat, hiszen maga is vízbe száll, kiemelte: „Nem lehet eléggé hangsúlyozni a mozgásnak, mint az egészséges életmód részének a jelentőségét az infarktus megelőzésében. És nem csak a fiatal, de az idősebb korosztályban is statisztikailag kimutatható a megelőző szerepe a rendszeres testmozgásnak. Egy nemzetközi, több tízezer beteg adatait elemző vizsgálat alapján 30 %-kal kevesebben kapnak infarktust a rendszeres testmozgást végző idősebb emberek nem sportoló társaikhoz képest. Különösen fontos az infarktus utáni, úgynevezett másodlagos megelőzésben a rendszeres, természetesen orvosok által irányított és megszabott sportszerű mozgás. Ha az egészséges életmódra gondolunk, szignifikáns testsúlycsökkentő és kardioprotektív hatása a diétának és a rendszeres, heti legalább háromszori, alkalmanként legalább 20 perces mozgásnak van. Nagyon fontos, hogy az orvosok saját életmódjukkal is példát mutassanak! Azt hiszem, ez a legfontosabb üzenete a mostani rendezvények. Ne felejtsük, soha sem késő ELKEZDENI!”
Kutatások bizonyítják, hogy az úszás az egyik leghatékonyabb aerob mozgásforma. Hatására javul a tüdő, a szív és a keringési rendszer teljesítőképessége, nő a kondíció, fejlődnek a koordinációs képességek. Az úszás, illetve az úszómozgások a szervezetre gyakorolt többoldalú hatása közül a kadriovaszkuláris rendszert foglalkoztatja a legintenzívebben. A vízszintes helyzetben végrehajtott úszómozgások a szárazföldi mozgásoktól eltérően terhelik a keringési rendszert. A felhajtóerő miatt a mozgás könnyebb, valamint a vízszintes testhelyzet és a víz hidrosztatikai nyomása a vénás vért a végtagok és a has lágyrészei felől a szív felé tereli, ezáltal megkönnyíti a szív munkáját. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a fizikális tréning – ezalatt elsősorban az aerob tréningeket értjük, úgymint a biciklizést, a sétát, a futást és az úszást – hozzájárul a kardiorespiratorikus állóképesség javulásához. Így az úszás a szívbetegek számára kidolgozott mozgásterápiás programok szerves része.
