… ami az élethez kell!

Kezdőoldal Egészség Agyunk, a kilók elleni harc szabotőre

Agyunk, a kilók elleni harc szabotőre

A szakemberek már hosszú ideje állítják, hogy az elhízás oka a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás. Ennél azonban jóval összetettebb a probléma. A kövérség hátterében komoly pszichés tényezők is állnak. Gondoltad volna, hogy platóval fogyunk vagy, hogy sok nőnek bánathája van, esetleg azt, hogy az anyukánkkal való kapcsolatunk meglátszik az alakunkon?

Belső szemünk
Ahhoz, hogy megérthessük testünk és lelkünk működését, meg kell ismernünk agyunk testsúlyt szabályozó mechanizmusát. Testünket folyamatosan belső szemünk pásztázza. A hiedelmekkel ellentétben az éhségérzet nem a gyomrunkban keletkezik, hanem az agyban, amiszámon tartja mit és mennyit eszünk, és gyomrunk telítettségekor azonnal felkapcsolja a piros jelzést. Ugyanez a helyzet az éhségérzettel is. Az első esetben központi szervünk megszünteti az evés iránti vágyunkat és telítettségérzést kelt bennünk, a második esetben pedigétkezésre buzdít és beindul hasunk korgása. Sokszor hallottuk már, hogy minden fejben dől el. Így van ez az étkezéseknél is!

Plató fogyás
Gondoltad volna, hogy agyunk lehet a legnagyobb szabotőr a kilók elleni harcban? Az evolúció során ugyanis kialakult az embernél egy olyan irányító rendszer, melynek feladata, hogy fenntartsa testünk optimális súlyát. Ezért úgynevezett platóval fogyunk, ami azt jelenti, hogy kilóink nem meredeken csökkennek, hanem szervezetünk körömszakadtáig ragaszkodik utolsó stabil testsúlyunkhoz. Például úgy hogy leszállítja az alapanyagcserénket és mindent beépít, amit csak lehet. Ez magyarázza, hogy miért küzdenek a kövér emberek állandó éhségérzettel és a jojó effektussal.

A stressz hatása a testsúlyra
Stressz hatására jelentős változás léphet föl szervezetünkben, melynek következtében csökken a kielégülés érzésünk. Ez újabb fogyasztásra ösztönöz. A túlsúlyos ember külső kontrollos, azaz nem csak akkor eszik, amikor éhes, hanem amikor meglát valami számára vonzó ételt. Ezzel ellentétben a sovány ember csak akkor eszik, amikor valóban éhes, tehát pontos belső kontrollja van.  A külső kontrollos ember sokszor a stressz ellen is evéssel küzd. Ez viszont csak tovább növeli a súlyfelesleget.

Bánatháj
A „bánatháj” elsősorban a nőknél lerakódott zsírtömeg. Azt jelenti, hogy tudattalanul az illető nem fogadja el magát nőként. A hájréteggel a másik nem szexuális közeledését is elutasítja, elveszíti nőiességét, női vonzerejét. Mivel fél környezete negatív visszajelzésétől maga köré von egy olyan védőbástyát, amiről azt gondolja, megvédi a kritikáktól és a kudarcoktól.

Az anya-gyermek kapcsolat szerepe a túlsúly kialakulásában
A súlyfelesleg sok esetben a kora gyermekkori anya-gyerekkapcsolat zavarának eredménye.Gyakran már kiskorban kialakulnak a hibás étkezési szokások, illetve már maguk a szülők is rosszul étkeznek, ami azután a gyereknél is rögzül. Sokszor előforduló probléma, hogy a szülő nem érzi magát megfelelőnek és mivel nem tud elég biztonságot és szeretet sugározni a gyermeke felé,a hiányzó szeretetet az étellel pótolja. Innen már egyenesen vezet az út a habzsolás felé, hiszen az étel a szeretet egyedüli kifejezőjévé válik.

Szerző: Detre Annamária, a Turbó Diéta Központ pszichológusa

Hozzászólások

Pin It on Pinterest