A méznek számos jótékony hatása van. Úgy tartják, hogy kiváló baktériumölő, jót tesz az emésztésnek, nyugtat, fertőtlenít, és a fájdalomcsillapító hatása sem elhanyagolható. Ám mégsem ajánlott mindenkinek a fogyasztása, és nem mértéktelenül. A virágporra, vagy valamely összetevőjére allergiásoknak például kifejezetten tilos, de a kisgyermekek is csak bizonyos kor után fogyaszthatják biztonsággal. Miért nem ehetnek a babák mézet és mikortól javasolt számukra?
„Mint minden élelmiszernél, a méznél is elmondható, hogy csak a nagyon jó minőségű, jól kezelt méz bír jótékony hatással. Minél sötétebb egy méz, annál jobb, gazdagabb értékes flavonoidokban, ásványi anyagokban és vitaminokban. Használjuk édesítőként, teákba, kávékba, süteményekbe, valamint megfázás esetén olykor mézes teával gyógyulunk. Mindeközben azért ne feledkezzünk meg energiatartalmáról, mely közel megegyezik a kristálycukoréval, illetve viszonylag gyorsan megemeli a vércukorszintet is. Hiába gondoljuk, hogy a méz „csodagyógyszer”, azért azt tartsuk szem előtt, hogy egy cukorbomba, és az ajánlások szerint is kerülni kell a cukrok fogyasztását, ez alól pedig nem kivétel a méz sem. Mivel hiszünk a gyógyító erejében, szívesen alkalmaznánk akkor is, amikor gyermekünk náthás, vagy köhög. Ám jó, ha tudjuk, hogy egy éves kor alatt tilos a fogyasztása, ugyanis fennáll a kockázata, hogy úgynevezett csecsemőkori botulizmus alakul ki. A csecsemők immunrendszere még fejletlenebb a felnőttekénél, illetve a gyomor pH-juk még nem elég savas. Így a mézben található spórákból kifejlődhetnek a toxint termelő baktériumok, amik a babák idegrendszerére nézve veszélyesek” – mondta Wolher Veronika, a Budai Egészégközpont dietetikusa.
A csecsemőkori botulizmus tünetei között szerepelnek:
- gyengült szopási reflex
- izomgörcs
- izomgyengeség
- légzési nehézség
- izombénulás
A betegség kialakulásának rizikóját csökkenthetjük, ha ellenőrzött forrásból vásárolunk mézet, illetve, ha betartjuk a gyermekek táplálására vonatkozó javaslatokat. Ha a botulizmus tüneteit tapasztaljuk, forduljunk azonnal orvoshoz, a betegség a megfelelő ellátás mellett nagy eséllyel gyógyítható.
Milyen panaszokat okozhat ezen kívül még a táplálkozásba korán bevezetett méz?
- emésztési problémák
- étvágytalanság
- székrekedés
- egyéb allergiás reakciók
„A magas fruktóztartalma miatt a fruktóz emésztési zavarban szenvedőknek szintén ki kell zárniuk a mézet a táplálkozásukból. Illetve pollenallergiák, és méhcsípés-allergia esetében keresztallergia léphet fel, ez esetben is célszerű kerülni. Ha bármilyen szokatlan változást tapasztalunk, hagyjuk abba a fogyasztását, a panaszok valószínűleg maguktól el fognak múlni. Ám, ha a tünetek nem enyhülnek, vagy esetleg súlyosbodnak, akkor forduljunk orvoshoz további kivizsgálás céljából” – tette hozzá a dietetikus.
Ha szabad a gazda!
Ha gyermekünk betöltötte az egy évet, és nem allergiás az egyik összetevőjére sem, akkor jöhet a mértékletes, alkalmankénti fogyasztás. Tippek a mézzel való édesítésre:
- A boltban kapható cukros müzliszeletek helyett mi is készíthetünk otthon házi müzliszeletet, melynek édesítésére kevés mézet használjunk fel.
- Gyermekünk kisétkezésére készíthetünk színes zöldségturmixot, melyet mézzel tehetünk kissé édesebbé.
- Nasi helyett aprítsunk gyümölcsöket natúr zsírszegény joghurtba és kevés mézzel édesíthetjük.
- Nyáron változatosabbá téve gyermekünk folyadékbevitelét, és elkerülve az üdítőitalok fogyasztását, alkalmanként választhatjuk kis mennyiségben a limonádét, melybe cukor helyett kis mennyiségben keverhetünk mézet.
