A kávécserje az etiópiai Kaffa tartomány fennsíkjáról származik, ahol terméséből még ma is kását főznek. A forró italként fogyasztott kávé pályafutása a 11. században kezdődött. A gyarmatosítás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kávétermesztés az Egyenlítő vidékén mindenhol elterjedjen. Később e fejlődésnek köszönhetően az új, egzotikus ital Európában is megjelent, és a 17. században itt is megnyitották kapuikat az első kávéházak. Az Egyenlítő mentén mindenütt termesztenek kávét, a Baktérítőtől egészen a Ráktérítő vonaláig; Latin-Amerika (elsősorban Brazília), Ázsia és Afrika a legfontosabb termesztési területei.
A terméstől a kávébabig
A kávétermesztő területek trópusi éghajlatán a kávécserje adott időszakokban virágzik, és érleli termését. Ezek az időszakok a kávéövezeten belül területenként változnak, így az egész év folyamán van olyan hely, ahol lehet kávét szüretelni. 1 kg zöld kávébab előállításához nagyjából 5 kg kávétermést kell kézzel leszedni. Az érett termések előkezelése folyhat szárazon (száraz eljárással) vagy vízben (nedves eljárással). A száraz feldolgozási eljárás eredményeképpen erősebb ízű kávét kapunk, mint a nedves eljárással.
Az első kávéházak a 16. században Kairó, Konstantinápoly és Mekka utcáin nyíltak, ezek kulturális találkozóhelyek voltak. A kávézás már abban az időben is társadalmi szokásnak számított. 1 kg zöld kávébab előállításához nagyjából 5 kg kávétermést kell kézzel leszedni. Az érett termések előkezelése folyhat szárazon (száraz eljárással) vagy vízben (nedves eljárással). A száraz feldolgozási eljárás eredményeképpen erősebb ízű kávét kapunk, mint a nedves eljárással.
Az aroma
Az arabica és a robusta típusú kávékat egyértelműen meg lehet különböztetni egymástól aromájuk alapján. Az arabica a két kávé közül az enyhébb, aromásabb és savasabb. Ízét kellemesen savasnak érezzük. A robusta kávé erősebb ízű, kesernyésebb és a párás völgyek erdeiben nő jobban. A pörkölés is alapvető szerepet játszik a megfelelő aroma kialakításában.
A kávé és a koffein
A feldolgozási módtól és a kávé típusától függően a kávék koffeintartalma tág határok között változik, pl. a robusta kávé több mint kétszer annyi koffeint tartalmaz, mint az arabica. Az erősen pörkölt kávékban általában kevesebb a koffein, mint az enyhe pörkölésűekben, mivel az eljárás csökkenti a koffeintartalmat. Jól ismert a koffein idegrendszerre gyakorolt hatása: javítja a reakcióidőt és a koncentrációs képességet, ugyanakkor késlelteti a
kifáradást, gyorsítja a szervezet anyagcseréjét. Ezzel magyarázható, hogy a koffein sokkal intenzívebb és nehezebb fizikai munka elvégzését teszi lehetővé, valamint javítja az állóképességet a sportolás során. Ismert például, hogy a koffein segít a kerékpározóknak és a hosszútávfutóknak teljesítményük növelésében.
Mennyi az ideális?
Tanulmányok alapján ritkán tesznek javaslatokat az ajánlott elfogyasztandó kávémennyiségre. A kávé legismertebb összetevője, a koffein felszívódásának sebessége egyénenként erősen eltérő lehet. A Magyarországon elfogadott általános irányelv egészséges felnőttek számára napi 2-3 csésze kávé elfogyasztása, ekkora mennyiség jótékony hatású lehet az egészségi állapotra. Nemzetközi kutatási eredmények viszont felvetik az ennél nagyobb, napi 3-5 csészényi kávé elfogyasztásának táplálkozási előnyeit.
Kávé: egészségügyi és egyéb jótékony hatások
A kávé étrendünk egyik legfontosabb antioxidáns-forrása, főleg polifenolokat tartalmaz. Epidemiológiai vizsgálatok igazolták a rendszeres kávézás jótékony hatásait. Ez feltehetően a polifenol-bevitellel állhat
kapcsolatban, ami csökkenti egyes krónikus vagy degeneratív betegségek, például a rákos megbetegedések, a 2. típusú cukorbetegség, a gyulladások és a májbetegségek kialakulásának kockázatát. Egyre több bizonyíték szól a kávé idegrendszeri leépüléssel járó betegségekre, például a Parkinson-kórra és az Alzheimer-kórra gyakorolt feltételezett pozitív hatása mellett. A polifenolok a növényi eredetű élelmiszerekben előforduló természetes összetevők népes családját alkotják. Érdekesség, hogy a még feldolgozatlan zöld kávé természetes polifenol tartalma kiemelkedően értékes, többszörösen meghaladja például a zöld teáét.
A kávé és az egészség: tévhitek és legendák
Sok szó esik róla, de még soha nem igazolták, hogy a kávénak hatása lenne a csontok sűrűségére. A tudományos bizonyítékok szerint megfelelő napi kalciumbevitel mellett a kávénak semmilyen hatása nincs a csontok egészségi
állapotára. A túlzott koffeinbevitel ugyanakkor kis mértékben fokozhatja a kevés kalciumot fogyasztó nők kalcium-kiválasztását. Egy másik legenda, hogy a koffein vízhajtó hatású. A kutatások szerint a mértéktartó kávézásnak nincs hatása a szervezet folyadékegyensúlyára.
Forrás: Nestlé Életmód Iránytű Hírlevél
