A felnőttkori cukorbetegség már magzatkorban megelőzhető
A diabétesz csaknem félmilliárd embert érint világszerte, a betegek száma pedig egyre növekszik: a becslések szerint 2035-re mintegy 592 millió embert érint majd a betegség,[1] ami azt jelenti, hogy a világ felnőtt népességének több mint 8%-át fogják diabétesszel kezelni.[2] Magyarországon 2003 és 2015 között megduplázódott a cukorbetegek száma (a felnőttek és a gyermekek körében egyaránt),[3] amelyben nemcsak a genetikai tényezők, hanem a várandósság alatti cukorbetegség és a helytelen kisgyermekkori táplálkozás is szerepet játszik. A fogantatástól számított első 1000 nap ugyanis kulcsszerepet tölt be az egészséges fejlődésben: megfelelő táplálással olyan felnőttkori népbetegségeket előzhetünk meg, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, az elhízás vagy a 2-es típusú cukorbetegség.
Amennyiben a családban előfordult már diabéteszes megbetegedés, akár hatszor nagyobb is lehet az esélye annak, hogy a gyermek cukorbeteg lesz.[4] A cukorbetegség kialakulásában azonban nemcsak az öröklött hajlamok, hanem a mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás és a várandósság alatti hormonális változások is szerepet játszanak. A cukorbetegségnek éppen ezért három típusát különböztetjük meg: a főként autoimmun eredetű 1-es típusú diabéteszt, az egészségtelen életmóddal szorosan összefüggő 2-es típusú diabéteszt, illetve a terhesség alatti (gesztációs) diabéteszt.
A kismama táplálkozása a baba felnőttkori egészségét is meghatározza
A terhességi cukorbetegség szénhidrát-anyagcserezavar: a kismamák egy részénél a hasnyálmirigy (amely a vércukorszintet szabályozó inzulint termeli) nem képes megfelelni a várandósság alatti fokozott igénybevételnek, ennek következtében pedig jelentősen megemelkedik a vércukorszint. Az inzulinrezisztencia általában a terhesség második trimeszterében alakul ki, és egészen a baba világrajöveteléig fennállhat. A terhességi cukorbetegség gyakran tünetmentesen van jelen a kismama szervezetében, ezért a szűrésnek rendkívül nagy szerepe van a felismerésben.
A legfrissebb hazai felmérések szerint Magyarországon minden tizedik várandós anyuka érintett,és bár a baba születése után sokszor helyreáll a szervezet működése, 30% az esélye annak, hogy a második terhességnél újra jelentkeznek a tünetek.[3] A terhességi cukorbetegség az anyára és a babára nézve egyaránt veszélyes lehet: a gesztációs diabéteszes terhességből született gyermekeknél magasabb a születési és fejlődési rendellenességek aránya, nagyobb az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélye, valamint a betegség növeli a vetélés kockázatát, és halvaszületést is okozhat a terhesség 36-39. hetében.[5]
A szülők felelőssége vitathatatlan
Becslések szerint minden második kismama túlsúlyos vagy elhízott a várandósság korai szakaszában,[6] ami jelentősen növeli a terhességi magas vérnyomás és a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az elhízás azonban nem csak várandósság idején veszélyes: az egészségtelen táplálkozás és mozgáshiány miatt már kisgyermekkorban is egyre gyakoribb a 2-es típusú cukorbetegség, amely korábban szinte kizárólag a felnőtteket érintette. A hazai adatok szerint a két év alatti kisgyermekek ötöde potenciálisan túlsúlyos vagy elhízott,[7] amelynek az egyik oka az, hogy 1 éves kor felett minden harmadik baba már felnőtteknek készült ételeket kap. „A cukorbetegek világnapján különösen fontos felhívni a figyelmet a korai időszakra is, hiszena fogantatástól számított első 1000 nap életünk egyik legmeghatározóbb korszaka. Az életkornak megfelelő táplálással olyan későbbi, akár felnőttkorban kialakuló betegségeket előzhetünk meg, mint például a 2-es típusú diabétesz, a túlsúly, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések” – fejtette ki Kubányi Jolán, aMagyar Dietetikusok Országos Szövetségének az elnöke.
[1] Guariguata L, Whiting DR, Hambleton I, Beagley J, Linnenkamp U, Shaw JE. Global estimates of diabetes prevalencefor 2013 and projectionsfor 2035. Diabetes ResClinPract. 2014;103(2):137–49.
[2]http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/204871/1/9789241565257_eng.pdf
[3]http://akademiai.com/doi/pdf/10.1556/650.2017.30651
[4]Vaxillaire M and Froguel, P (2010). The genetics of Type 2 diabetes: fromcandidategenebiologytogenome-widestudies, in Holt RIG, Cockram CS, FlyvbjergA et al (ed.) Textbook of diabetes, 4thedition. Oxford: Wiley-Blackwell
[5]http://www.jogc.com/article/S1701-2163(16)39087-9/pdf
[6] Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Táplálkozási Akadémia Hírlevél, 8. évfolyam, 9. szám
[7] 0-3 éves csecsemők, kisdedek és szoptató anyák táplálkozási felmérése, MDOSZ – TNS Hoffmann – Nutricomp, 2015
