Ha valaki, akkor én tényleg utáltam futni! Az iskolai cooper teszteket kész Isten csapásaként éltem meg, a röplabdaedzéseken pedig már annak is örültem, ha a bemelegítő körökből akár csak egyet is el tudtam csalni.
Aztán hirtelen megváltozott valami, és azon kaptam magam, hogy az egész nyarat végigfutottam, szeptemberben pedig több mint 50 km távot teljesítettem. A fent említettek ismeretében, szerintem ez maga a csoda!:) Elárulom hogyan jutottam el idáig.

Mindig is mondták, hogy a futás minden mozgás alapja. Érdemes a sportolást és az egészséges életmódot ezzel kezdeni és, hogy a legjobb-leggyorsabb módszer ha meg akarunk szabadulni néhány felesleges kilótól. Persze-persze, gondoltam magamban, megoldom én ezt máshogy, csak futni ne kelljen!
És akkor, történt egy nevetségesen apró dolog, ami miatt elindultam a futás megszeretésének irányába. Kaptam a Nike-tól egy olyan futócipőt, amibe rögtön beleszerettem. Áh, mondom ki van zárva, hogy ezt a szépséget én ne hordjam, úgyhogy kénytelen voltam elkezdeni futni.:)

Néhány alkalom után pedig rákaptam az ízére! Elkezdtem észrevenni magamon, hogy mennyire szépen formálja az alakomat, emellett a lelkemnek is igencsak jót tesz. A természetben töltött idő mindig feltölti az embert, pláne akkor, ha ez mozgással is egybe van kötve. És észrevettem még egy nagyon fontos dolgot: azzal, hogy kimegyek az utcára futni, ösztönzöm az embereket a sportolásra. Látom a szemükben elgondolkozást, hogy nekik és kéne tenniük valamit a testük szépségéért és egészségéért.

Azt azért mindenképpen el kell mondanom, hogy nem futok nagy távokat, próbálok inkább a rendszerességre odafigyelni. Fokozatosan emelem a teljesítményem, de nem az a célom, hogy maratonista legyek. Persze előfordul, hogy egy húzósabb nap végén a hátam közepére sem hiányzik a sportolás, de annak tudatában, hogy milyen szuper érzés utána, hogy ma is teljesítettem, sokkal könnyebb nekiindulni.

Fiúk, lányok! Itt az ideje elkezdeni sportolni!;)