Az előző alkalommal megjelent zeneterápiás cikkünkben már leírtuk, hogy a zene gyógyító ereje hogyan hasznosítható a mindennapokban, vagyis hogyan tudunk egy kis zenehallgatással stresszmentesebb életet, alacsonyabb vérnyomást és erősebb immunrendszert „varázsolni” magunknak. Most, a zeneterápiás cikkünk folytatásaként, a zene egy újabb csodálatos hatásának bemutatására vállalkozunk. Ebben a cikkünkben arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy a zenélés, zenetanulás hogyan fejlesztheti memóriánkat, tanulási és koncentrációs képességeinket.
Mivel agyunkat leginkább új dolgok elsajátításával és fejlesztésével lehet a leghatékonyabban fejleszteni, új nyelvek és hobbik elsajátítása mellett ne feledkezzünk meg a zenéről sem. Megtanulni egy új hangszeren játszani elképesztő munkára készteti agyunkat, hiszen nemcsak egy újfajta kódrendszert, vagyis a kottázást és szolmizálást kell megértenünk, hanem két kezünk szinte kivétel nélkül más és más munkát kell, hogy végezzen zenélés közben. Számos kutatás bebizonyította, hogy a zenetanulás növeli az IQ-t, vagyis általános intelligenciánkat is. További előnye, hogy a nyelvekkel ellentétben a zenélés minden korban elkezdhető, tanulható, tökéletes hobbivá vagy szabadidős tevékenységgé tehető bármely korban. És, ha találunk pár hasonlóan gondolkodót, közös programmá válhat az együtt zenélés, zenehallgatás is.
Egy másik kutatás kisgyermekeket vizsgált, melyben a gyerekeknek bizonyos szavakra kellett emlékezniük. A kísérletben résztvevő gyerekek fele zenekarban játszott, évek óta aktívan zenélt, míg a másik fele abszolút járatlan volt a zenében. Az eredmény pedig az lett, hogy a zenélő gyerekek messze jobban emlékeztek az elhangzott, megjegyzendő szavakra, mint a zenei előképzettség nélküliek. Így ez a kutatás is alátámasztotta a zene memóriafejlesztő hatását.
A zene azonban nemcsak a memória fejlesztésére „használható”: a zenészek kiválóak a matematika területén és a térbeli tájékozódást igénylő feladatokban. Ez a képesség valószínűleg szintén annak köszönhető, hogy a zenészek nemcsak bonyolult jelrendszerekben tanulnak meg folyékonyan „olvasni”, hanem a két kéz egymástól teljesen eltérő mozgása az agy mindkét féltekéjét mozgásra kényszeríti.
Azonban azoknak is tudunk jó hírrel szolgálni, akik túl elfoglaltak, vagy túl kényelmesek ahhoz, hogy zenetanulásra adják a fejüket: az aktív zenehallgatás is agytréningnek tekinthető, vagyis, hogyha zenei emlékeinket és elvárásainkat összekapcsoljuk, mivel ekkor különböző agykérgi területek egyszerre lépnek működésbe.
Ha valaki gyermekkorban elkezd a zenével foglalkozni, az nemcsak a fiatal éveire, hanem idős korára is kihat majd, hiszen a fent említett, memória- és intelligencianövelő hatás egy kutatás szerint idős korban is frissebb, egészségesebb szellemi állapotot eredményez. Úgyhogy, aki gyermekéből „kis Mozartot” szeretne nevelni, vagy idős korára szeretné megőrizni szellemi frissességét, az ne habozzon, hanem ragadjon vonót a kezébe és iratkozzon be a legközelebbi zeneiskolába!
