A pajzsmirigy a szervezetünk fő energetikai irányítója. Hormonjai meghatározzák az anyagcsere sebességét, és így működészavara szinte minden sejt, minden szerv funkciójának zavarát okozhatja. A pajzsmirigy alulműködése által fellépő tünetek más, tőle független betegségekben is jelen lehetnek, így sokszor nehéz rájönni, hogy mi is a zavar oka. Pedig nem mindegy, mivel sokféle természetes megoldásra is lehetőség van, bár tudni kell, hogy sokszor szükség lehet gyógyszeres kezelésre.
A pajzsmirigy közvetlenül az agyalapi mirigy irányítása alatt áll
Az agyalapi mirigy által termelt TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon) készteti a pajzsmirigyet hormontermelésre. A pajzsmirigy a TSH hatására termeli a hormonjait. A pajzsmirigy által termelt Tiroxin hormon szintjét érzékeli az agyalapi mirigy, és az minél magasabb, annál kevesebb stimuláló hormont termelődik. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a pajzsmirigy hormonja visszahatva csökkenti az agyalapi mirigy TSH termelését. Ezt hívják negatív visszacsatolásnak, épp úgy, ahogy a kazánt is leállítja a termosztát, ha a szoba hőmérséklete elért egy bizonyos szintet. A pajzsmirigy által termelődik a T4 (Tiroxin), ebből alakul ki a T3 (trijód-tironin), melyek jód tartalmú hormonok. Épp ezért az alulműködések egy csoportjának fő oka a jódhiány. A T4-T3 átalakulás nemcsak a pajzsmirigyben, hanem a szervezet többi sejtjében is (de főként a májban) is végbemegy. A T3 sokkal erősebb (3-4x) hatással bír, mint a T4, ellenben a T4-ből négyszer annyi termelődik, mint T3-ból. A T4-T3 átalakuláshoz szelénre van szüksége a szervezetnek, így a szelén-hiány szintén hozzájárulhat a tünetek kialakulásához.
A pajzsmirigy alulműködés tünetei
A pajzsmirigy minden szerv működésére kihat, mégis vannak jellemzőbb és kevésbé jellemző tünetek. A fáradtság, az elhízás, illetve diétára sem mozduló súlytöbblet, a hideg érzékenység vagy fázékonyság, hűvös végtagok, a hajhullás, száraz bőr mindenképp fel kell, hogy hívják a figyelmet. Bár az előbbieknek is lehet más oka, a következő tünetek többször más okból jelentkeznek, de számba kell vennünk őket. Ilyenek a figyelem vagy koncentrációs zavar, depresszió, magas koleszterin-szint, menstruációs zavarok, izomfájdalmak és a meddőség is.
A pajzsmirigy alulműködés diagnosztikája
A fenti tünetek jelenléte esetén megeshet, hogy a TSH és T4 szintek normálisak. Sajnos a magyar szabályozás (és gyakorlat) szerint normális TSH szint esetén T4-et már nem is néznek, T3-at pedig már csak specialista kérhet, vagy fizetős alapon mérik meg. Pedig sokszor a hormonszintézisnek ezzel a pontjával van a probléma. A pajzsmirigy működése és működésének szabályozása nem korlátozódik a TSH által stimulált T4 termelésre, annál ez sokkal bonyolultabb folyamat. Befolyásolja azt a táplálkozás, a különböző gyógyszerek (fogamzásgátlók, béta-blokkoló szívgyógyszerek, diafillin, teofillin, jód tartalmú kontrasztanyagok) és életmódi hatások és a stressz is. A stresszhormonok, a kortizol közvetlenül csökkenti például a TSH termelést. Egy puszta TSH, T4 mérésből tehát nem zárható ki a pajzsmirigy működészavara. A hormonszint mérés azonban fontos annak eldöntésében, hogy kell-e hormont pótolni, illetve milyet kell pótolni.
A működést befolyásoló faktorok
A külső és belső hatások, vagy a TSH termelést, vagy közvetlenül a hormontermelést zavarják meg. A kortizolt, mint a stressz közvetítőjét már fentebb említettem. A T4 hormon alapanyaga a tirozin nevű aminosav, illetve az előbbieknek megfelelően, jód szükségeltetik a termeléséhez. A tirozint a szervezet fenilalaninból állítja elő, ami esszenciális aminosav, vagyis csak külső bevitellel biztosítható. Fő forrásai a húsok és a túró, de növényi forrásként a tökmag, a szezámmag, a gabonafélék, a szója és a mogyoró tartalmazzák nagyobb mennyiségben. A hormon termelésben több enzim vesz részt, melyeknek vasra, cinkre, A-, B2-, B6-, B12-vitaminra és szelénre van szükséges. Ezek hiánya tehát mind vezethet alulműködéshez.
Környezeti faktorok közül a fluor, az ólom, a higany, az ionizáló sugárzások, növényvédő szerek és az alkohol emelendők ki. A táplálékból bekerülő glutén, melyet a búza, árpa, rozs és (ha szennyezett) a zab tartalmaz, immunológiai keresztreakciót adhat a pajzsmirigy TSH érzékelő receptoraival, így az hiába van jelen, nem tudja stimulálni a mirigyet. A receptorok működését befolyásolja még a nem megfelelő D-vitamin szint és a fentebb már említett kortizol, illetve a szteroid tartalmú gyógyszerek is.
A gluténnél már említettem az immunrendszer szerepét. A pajzsmirigy alulműködés egyik fő oka az autoimmun gyulladás, mely esetben a pajzsmirigy különböző szöveti elemei és receptorai ellen ellenanyagok képződnek a szervezet védekező rendszere által. Vagyis a saját pajzsmirigyünket idegennek tekinti az immunrendszer. A hagyományos orvosi gyakorlattal ellentétben, étrenddel ez is befolyásolható, de ezzel párhuzamosan a bélflóra egyensúlyát is meg kell teremteni.
Kiterjesztett diagnosztika
Az előbb elmondottakból következik, hogy a teljes körű kivizsgálás része kellene, legyen a TSH, T3, T4 és rT3 szinteken túl az ellenanyagok (TRAK, anti-TPO stb.), a kortizol, a D-vitamin, a B12-vitamin, a vas és ferritin szintek mérése is. Az allergének és intoleranciát okozó táplálék összevetők kiszűrése szintén fontos, illetve fel kell mérni a környezeti hatásokat és a szedett gyógyszereket is. Csak ezek ismeretében tervezhető meg egy életmódi terv, a betegség befolyásolására, de az alacsony hormonszinteket mindenképpen korrigálni kell, mindaddig, amíg azok nem csökkenthetők. Esetenként kombinált T4 T3 készítmény adására lehet szükség, ami jelenleg a magyar egészségügyi rendszer keretein belül csak más országokból szerezhető be.
Egy biztos: a diéta elkerülhetetlen
A koffein, az édességek, a cukor, a finomított szénhidrátok mind stresszt okoznak a szervezet számára, ami a mellékvesére hatva végül a pajzsmirigyen csattan. Az átmeneti felpörgetés, krónikus fáradtság képében csapódik le végül. Ami az immunitást illeti, minden autoimmun betegség esetén igaz, hogy bármely allergiát vagy intoleranciát okozó ételösszetevő fokozhatja az autoimmun állapotot. Ezek kiszűrése tehát fontos, de a pajzsmirigy esetén a teljes gluténmentesség az alap. A glutén szerkezetileg ugyanis szinte azonos a pajzsmirigy szövetének egyes fehérjéivel. Paradox, de ha még nem is ismert a gluténérzékenység, ugyanakkor jelen van a „pajzsmirigyérzékenység” – vagyis pajzsmirigy ellenes ellenanyagok vannak a vérben -, az immunrendszer a gluténre is idegenként reagálhat. A glutén fogyasztásakor tehát beindul a vészcsengő, és aktívvá válik a folyamat.
Golyvát okozó növények
Ez – az előzővel ellentétben – egy kicsit túldimenzionált, de létező probléma. A brokkoli, a kelbimbó, a kelkáposzta, a káposzta, a karfiol, a karalábé, de még a fehérrépa is gátolhatja a pajzsmirigy működését. Az igazság az, hogy azok az anyagok, amik ezért felelősek lehetnek, hőérzékenyek, így a főzéssel tehetünk ez ellen. Egy-egy nyers falat elfogyasztása ezek esetén sem probléma, de ne ezek legyenek egy nyers diéta alapjai. Összességében minél feldolgozatlanabb, minél organikusabb ételeket kell választani, mert ez is segít nyugalomba helyezni és egyensúlyba hozni az immunműködéseket. Ha hajlandóak vagyunk is változtatni étkezési szokásainkon, az orvosi kontroll ne kapcsoljuk ki. A pajzsmirigy súlyos alul- vagy túlműködése életveszélyes állapotokhoz vezet. Ráadásul a kezdeti kivizsgálásnak része kell, hogy legyen az ultrahang, mert sokszor göbök is megjelennek a folyamat eredményeként. Ezek mibenléte időben tisztázásra kell, hogy kerüljön.
Dr. Gulyás Tamás
