Amikor külföldiek megszólítanak egy járókelőt az utcán, gyakran csak zavart mosoly a válasz még akkor is, ha a mosoly tulajdonosa tanult idegen nyelvet. A statisztikák rendre arról szólnak, hogy hányan beszélnek idegen nyelvet Magyarországon, azonban arról kevés szó esik, hogy milyen szinten. E téren, ha lehet, még lesújtóbb a helyzet – állítja Bacsa Andrea a Master Class ügyvezetője, a külföldi iskolák szakértője.
Hiába tanulnak magas óraszámban idegen nyelvet az iskolában a diákok, hiába vesznek magánórát a felnőttek, az életben rendszerint csődöt mond a papíron megszerzett tudás. Az utcán, ha megszólít egy külföldi, vagy ha az irodában egy külföldi telefonál még a középfokú nyelvvizsgával rendelkezők többsége is csak „makog”, leblokkol, nem tudnak beszélni. „A nyelvtudásunk leggyengébb pontja a kommunikáció képtelenség. Nálunk nyelvvizsgára készítenek fel az iskolák, azonban a hétköznapi szituációkban csődöt mond a nyelvtudás, a nyelvtanulók nem tudják, hogy mit kell mondani a boltban” – mondta Bacsa Andrea.
Örök újrakezdők és felejtők
A probléma egyik oka, hogy magyar logikával folyik a nyelvtanítás, a tanulók nem tanulnak meg idegen nyelven gondolkodni. Ugyanakkor a tanulók feladatként tekintenek a nyelvtanulásra, szinte egyáltalán nem beszélnek és az órán kívül nem találkoznak idegen nyelvű környezettel. Rengetegen éppen ezért képtelenek elsajátítani a tanult nyelvet és megragadnak az újrakezdő szinten. Sajnos a nyelvtanárok jelentős része nem képzi tovább magát. Mivel nem éltek idegen nyelvi közegben, csak az irodalmi nyelvet ismerik, ami avítt, divatjamúlt. Hiányzik ugyanakkor az anyanyelvi közeg, ahol lehetne beszélni vagy legalább élő beszédet hallani, még a filmek is szinkronizáltak. Ez az egyik oka annak, hogy a megszerzett nyelvtudás gyorsan kopik és a nyelvvizsgázók jelentős része szinte teljesen elfelejti a nyelvet.
Jó külföldi példák
Európa számos országában jól működik az a gyakorlat, hogy anyanyelvi tanárok tanítanak. Így amellett, hogy élő nyelvet tanulhatnak a diákok, a gondolkodást is megismerhetik.Sok helyen tudatosan van a tanmenetbe beépítve a külföldi nyelvi képzés és számos cserediák program van, melynek keretében a diákok egy-két hetet külföldi diákok családjánál töltenek. Emellett korábban, már óvodás és kisiskolás korban, játékos formában kezdik a gyerekek a nyelvtanulást.
Hogyan lehet jól megtanulni „külföldiül”?
Az anyanyelvi környezet, az élő beszéd és a gondolkodásmód elsajátítása nélkül lehetetlen jól megtanulni egy idegen nyelvet. Meg lehet tanulni nyelvkönyvekből és nyelvtanároktól beszélni, írni és olvasni, ám ahhoz, hogy valaki jól beszéljen egy nyelvet, ahhoz az anyanyelvi környezet elengedhetetlen. Már az sokat jelent, ha a gyerekek idegen nyelven néznek rajzfilmet. A DVD lejátszókon, de néhány szolgáltatónál a mese csatornákon is be lehet állítani a nyelvet. Rengeteget lehet így tanulni. Azonban a leghatékonyabban nyelvet tanulni külföldön, anyanyelvi környezetben lehet. Erre léteznek ösztöndíjak, valamint sok iskola szervez csereprogramot. Önerőből sem elérhetetlen egy egy-két hetes külföldi nyelviskolai képzés. Sokan magántárra annyit költenek egy évben, mint amennyi egy külföldi nyelvi képzés ára. Holott, anyanyelvi környezetben, anyanyelvi tanárokról két hét alatt gyakran többet lehet tanulni, mint egész évben magánórákon. A nyelvgyakorlásra kiváló alkalom nyílhat külföldi nyaralás során is. Például ha múzeumba megyünk, hallgassunk idegen nyelven idegenvezetést, elegyedjünk szóba helybeliekkel, kérjünk útbaigazítást, tanácsot, vásároljunk kis üzletekben és beszélgessünk az eladókkal, de akár megnézhetünk egy általunk ismert színdarabot is.
Az anyanyelvi környezet az eredményesség záloga
„Az anyanyelvi környezetet biztosításával jelentősen javítható lenne a nyelvtanulás eredményessége. Amellett, hogy többen lennének képesek megtanulni idegen nyelveket, többen lennének képesek valóban használni a nyelvtudásukat. Az sem mellékes, hogy az így megszerzett tudás eredményesen használható az életben, sikerélményt ad, ami a tapasztalatok szerint motiváltabbá teszi a tanulókat a nyelvtudás használatára és fejlesztésére” – adott hangot véleményének Bacsa Andrea.
