Ez a desszert a klasszikus bajor krém és a magyarok egyik nosztalgikus kedvencének, a gesztenyepürének a keveréke. Bár a gesztenyepüré annak idején a magyarok által vált monarchiabeli cukrászati csemegévé, mégsem hazai specialitásról van szó. Ennek ellenére mind a magunkénak érezzük, hiszen kis hazánkban mindenkinek van hozzá fűződő emléke, élménye.
Egyébként a gesztenyepüré esetében egy klasszikus téli időszakban népszerű francia desszerttel van dolgunk, melyet utalva a havas hegyre emlékeztető tejszín halomra, Mont Blanc névre kereszteltek. Rupáner-Gallé Margó írónő egyik kedvenc édességreceptje.
Hozzávalók: 4 lapzselatin, 1 vaníliarúd, 500 ml tej, 1 csipet só, 5 tojássárgája, 100 g cukor, 250 g habtejszín, mirelit gesztenye, tejszínhab, étcsokoládé
Elkészítése: Először az alsó réteget, a vaníliás bajor krémet készítjük el. A zselatint hidegvízbe áztatjuk, a vanília rudat hosszában elvágjuk, kikaparjuk a belsejét, majd a tejet felfőzzük a sóval, a vanília belsejével-, és a héjával. Ha ez kész, félrehúzzuk a tűzről, és kiemeljük a vanília rudat. A tojások sárgáját és a cukrot mixer, vagy habverő segítségével krémesre keverjük, óvatosan, apránként hozzákeverjük a tejet is, majd a tojásos tejet visszaöntjük a fazékba. Fakanállal folyamatosan kevergetve melegítjük (nem főzzük, különben kicsapódik a tojás sárgája!), ameddig nem kezd sűrűsödni. A krémnek akkor van megfelelő állaga, amikor már nem folyik le azonnal a kanálról. Ha óvatosan ráfújunk a kanálra, a krém nyomán finom duzzadások képződnek, amik egy rózsára emlékeztetnek. Ekkor a krémet öntsük egy tálba, nyomkodjuk ki a zselatint, és oldjuk azt fel a forró krémben. Helyezzük hidegre a krémet, néha keverjük át. Verjük fel a habot, és ha a krém zselésedni kezd, óvatosan keverjük hozzá a tejszínt. Kanál, vagy habzsák segítségével töltsük a krémet kelyhekbe (körülbelül a magasságának a kétharmadáig), és tegyük két órára hűtőszekrénybe. Ezután kerülhet rá a gesztenye, amit tejszínhabbal és csokoládéval díszítünk.
Díszítés: Én a csokoládét gőz fölött megolvasztottam, sütőpapíron vékonyan elkentem, majd hagytam hűtőben újra megszilárdulni. Ekkor egy virágos kiszúró forma segítségével készítettem el a díszt, ill. csokoládéforgácsot faragtam róla egy zöldséghámozóval. Amire ügyelni kell a szaggatás során, hogy amikor kivesszük a hűtőből a csokoládét, egy kicsit várni kell, különben nagyon törékeny a csoki!
